Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bő egy év múlva tartják a következő Európai Parlamenti választást, immár Nagy-Britannia nélkül. Mindez a fejlemény alaposan megváltoztathatja az erőviszonyokat a testületben, és már most egyre több prognózis lát napvilágot arról, hogyan nézhet ki majd az uniós parlament 2019 nyarán.
Nagyon fontos aláhúzni, hogy csak becslésekről beszélünk,
mivel még egy év van a következő voksolásig, és addig bármelyik uniós tagállamban alapvetően rendeződhetnek át az erőviszonyok.
Másrészt azért is nagyon nehéz jósolni a parlament összetételét illetően, mert az uniós választásokon a szavazói viselkedések nagyban eltérhetnek attól, ahogyan egy önkormányzati, vagy parlamenti választáson döntenek a választók. Minden tagállamban tudják már a választók, hogy nem a közvetlen hatalomról döntenek, így sokkal könnyebben szavaznak olyan erőkre, akikre egyébként nem.
Az sem ritka, hogy az EP-választások előtt új pártok jönnek létre,
és az újdonságukból származó előnyt kihasználva szereznek mandátumot Brüsszelbe, majd tűnnek el a politika színpadáról. Mindezek ellenére érdemes megnézni, hogy jelenleg milyen erőviszonyokra számíthatunk az uniós parlamentben 2019-től kezdve.
Ha most rendeznék az EP-választások, akkor várhatóan a legnagyobb frakcióval az Európai Néppárt (EPP) rendelkezne. A képviselőcsoportnak nagyjából 180 tagja lenne, ami viszonylag jelentős visszaesés lenne a 2014-ben megszerzett 217 mandátumhoz képest. Második helyen az Európai Szocialisták és Progresszívek frakciója végezne 143 mandátummal. Ez is lényegesen kevesebb képviselői helyet jelentene számukra, mint a 2014-ben megszerzett 169 mandátum.
A nagyok rovására sokat erősödne a liberális frakció, mivel a 2014-es 67 hely helyett 112 mandátumra számíthatnának. Negyedik helyre futhatna be az Európai Egységes Baloldal nevezetű frakció, 60 hellyel.
Szintén jelentős erősödést könyvelhetne el a Brüsszellel szemben kritikus Szabadság és Demokrácia Európája nevezetű frakció.
Ők 2014-ben csupán 25 helyet szereztek, míg most 58 mandátumot kapnának.
46 mandátumra számíthatna a Szabadság és Nemzetek Európája frakció. Ők négy évvel ezelőtt csak 36 helyet szereztek. Az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja 42 mandátumra számíthatna, míg az Európai Zöldek 33-ra. Végül pedig kilenc olyan képviselő jutna be, akik egyik frakcióhoz sem tartoznának.
A mostani helyzet tehát azt mutatja, hogy nagyon kiegyensúlyozott erőviszonyok lennének a parlamentben. Meglehetősen sok, az uniós brüsszeli politikával kritikus képviselő jutna be, míg azon képviselőcsoportok, akik inkább belesimulnak az EU politikájába, azoknak a létszáma csökkenne. Ahogy korábban említettük ez csak egy pillanatkép, egyáltalán nem biztos, hogy a jövő évi választás után is ilyen erőviszonyokat fogunk látni.
A legnépesebb uniós tagállamokban készültek már felmérések arról, hogyan alakul majd az EP-választás végeredménye.
Németországban a legnagyobb delegációt a CDU-CSU delegálhatja majd, de harmadik erővé válhat a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak nevezetű erő.
Ők 2014-ben csak 7 mandátumot szereztek, míg most 13 helyet gyűjthetnek be. A legnagyobb vesztese az EP-választásnak Németországban is a baloldal lehet. Franciaországban is készítettek egy becslést, azonban az országban annyira bizonytalan a helyzet, hogy jövő év májusára teljesen átalakulhatnak az erőviszonyok. A voksolás nyertese várhatóan a jobboldal lesz.
Olaszországban tarolhatnak az euroszkeptikus pártok, míg a hagyományos baloldal pár mandátumra számíthat csak. Itáliában azonban minden választás előtt megszaporodnak az új pártok, így biztosan lesz olyan bejutó, akiről még ma nem is hallottunk. Spanyolországban holtverseny várható a politikai oldalak között, nagyjából a baloldali, liberális és jobboldali képviselők egyenlő arányban osztoznak majd a rendelkezésre álló 59 helyen.
Lengyelországban a jobboldali pártok állnak nagy nyerésre,
a baloldal számára az is nagy eredmény lenne, ha 4-5 képviselőt tudnának Brüsszelbe küldeni. Ezzel szemben a mostani erőviszonyok alapján Romániában a baloldali-liberális pártok szerezhetik a legtöbb képviselői helyet. Az RMDSZ a mostani becslések alapján két mandátumban reménykedhet.
Az EP-választási kampány még előttünk van, ezért az általunk bemutatott támogatottsági adatok még nagyot változhatnak. Azt sem tudjuk, hogy milyen nemzetközi események határozzák majd meg az EU következő egy évét. Azt sem tudjuk, hogy a nagyobb és kisebb frakciók kiket javasolnak majd első embernek, és azt sem tudjuk, hogy milyen reformjavaslatok kerülnek majd az asztalra. Izgalmas év előtt állunk.
