Múlt héten még arról írt a lengyel sajtó, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusban akár 25 százalékkal eshet a Lengyelországnak elérhető kohéziós és agrártámogatások volumene, de
a nagy régiós felháborodás és a belengetett költségvetési vétó hatására az utolsó pillanatban átdolgozta a pénzosztási tervet az Európai Bizottság, és így már csak 5-10 százalékos vágásról van szó a lengyelek esetén a különböző alapoknál.
Ezt a lengyel EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes is megerősítette. A pénzosztási képlet átalakítása Magyarországnak is nagyon jó hír, igaz ebben is szerepe lehet a belengetett magyar vétónak is - írta a Portfolio.hu.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet keretszámait. A sajtótájékoztató várhatóan 12:30 körül kezdődik Brüsszelben.
A lengyel közszolgálati rádió kedden nem hivatalos forrásaira hivatkozva arról számolt be: a brüsszeli testület aznap virradóra letett a kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára (KAP) szánt alapok jelentős csökkentéséről. A kohéziós alapokat a javaslat szerint végül 10 százalékkal, a mezőgazdasági támogatásokat pedig 5 százalékkal csökkentik.
A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására így 392 milliárd eurót, a mezőgazdaságra 336 milliárd eurót szánnának a hétéves ciklusban.
A kohéziós alapot továbbra is mindenekelőtt a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz kötik, ami a közép-európai országoknak kedvez, nem pedig más, szociális jellegű mutatókhoz, mint például a munkanélküliségi ráta, ami viszont a dél-európai országoknak lenne előnyös - tudja az RMF FM.
A lengyel média értesüléseit megerősítette kedden Konrad Szymanski, EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes is. A PAP hírügynökségnek elmondta: Varsónak az utolsó pillanatban sikerült megvédenie a térség érdekeinek jelentős részét. Figyelmeztetett viszont: az Európai Bizottság költségvetési tervezetének szerdai bemutatása csak az eleje lesz a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló tárgyalásoknak.
Mint arról korábban beszámoltunk, több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól
a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban
- írta még múlt hétfőn a Financial Times. A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak a gyakorlatnak, amelynek alapján szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között.
Az Európai Bizottság emellett megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, beleértve a megfelelést a jogállamisági követelményeknek, és több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésnek lehetséges módozataira.
Mindezzel kapcsolatban ifj. Lomnici Zoltán azt mondta, hiányoznak a jogi alapjai az uniós költségvetésből járó források esetleges megkurtításának. Szerinte a kohéziós alap - amelyet a jelenlegi költségvetési ciklusban az egy főre jutó GDP alapján számolnak ki - átszabásáról már korábban is jelentek meg információk.
Az alkotmányjogász azt a cikket (312) tekinti irányadónak, amelyik rögzíti, hogy az Európai Tanács a költségvetési keretről egyhangúlag határoz.
Mindez azt jelenti, hogy egyetlen vétó is meg tud akadályozni bármilyen bizottsági előirányzatot
- hívta fel rá a figyelmet. Közölte azt is, hogy a brexit miatt mindenki készül a kohéziós alap valamilyen átalakítására. Véleménye alapján ez a költségvetési terror új elem az Európai Unióban.