A külgazdasági és külügyminiszter, aki a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutatkozó fórumán vett részt a Londoni Értéktőzsdén (LSE), a rendezvényen felszólalva kijelentette:
Közép-Európa teljesítményét a V4-gazdaságok teljesítménye alapozza meg.
Szerinte ma már nem túlzás azt mondani, hogy
az Európai Unió növekedésének motorjává egyre inkább Közép-Európa, azon belül a V4-együttműködésben részes országok válnak.
Szijjártó tudatta, hogy Németország és a V4-csoport közötti kereskedelem éves értéke tavaly 65 százalékkal meghaladta a két legnagyobb euróövezeti gazdaság, vagyis Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelmének éves értékét.
Ez világosan mutatja, hogy az európai gazdaság, az európai versenyképesség tengelye Nyugat-Európából Európa közepe felé mozdult el
- tette hozzá a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Kihangsúlyozta:
a V4-gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 4,1 százalékkal nőtt, miközben az EU egészének átlagos gazdasági növekedése 2,4 százalék volt.
„A két adatot összehasonlítva megérthetik, miért merjük kimondani, hogy mi lettünk Európa növekedési motorja” - mondta üzleti vezetők és elemzők előtt tartott tőzsdei beszédében a magyar miniszter.
A négy visegrádi gazdaságban
az együttes foglalkoztatottság tavaly elérte a 30 millió főt, az átlagos munkanélküliségi ráta pedig mindössze 5 százalék.
Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a négy ország gazdaságpolitikája meglehetősen sikeres – tette hozzá Szijjártó.
A négyek átlagos államadósság-rátája 52 százalék, az EU-átlag 82 százalék.
A magyar diplomácia vezetője szerint mindez nagyon egyértelmű jele a költségvetési fegyelemnek.
Ehhez járul az export 10 százalékos éves növekedése, és ez is mutatja, hogy a közép-európai térség mennyire versenyképes.
Szerinte
Magyarországon az alacsony, egykulcsos személyijövedelem-adóval és Európa egyetlen egy számjegyű társasági adójával sikerült radikális mértékben növelni a magyar gazdaságba érkező beruházásokat.
Véleménye alapján ez is az oka annak, hogy
Magyarország ellenzi az uniós szintű adóharmonizációt,
hiszen a versenyképesség alapjai közé tartozik az adórendszer is.
A brit EU-tagság megszűnéséről szólva Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország nem bocsátkozik bele abba a vitába, hogy kemény vagy puha Brexit lenne-e kívánatos,
a magyar álláspont az, hogy tisztességes Brexit-megállapodásra van szükség,
kiegészítve a lehetséges legmélyrehatóbb szabadkereskedelmi megállapodással Nagy-Britannia és az EU között, különös tekintettel arra, hogy a brit gazdaság az unió gazdaság teljesítményének hetedét adja.