Ma Kijevben tárgyalt egy magyar delegáció az ukrán oktatási törvényről,
több kérdésben sikerült előrelépést elérni a kárpátaljai magyarok küldöttségének.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy már a parlament előtt van az a módosító javaslat,
amellyel 2023-ig kitolnák a jogszabály nyelvi cikkének bevezetését.
A delegáció tagjai ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a bevezetésig fennmaradó időben kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni,
amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is.
Ez magában foglalja új módszertan, illetve új ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozását a nem ukrán anyanyelvű diákok számára.
Azt is mondta, hogy a megbeszélésen a tárca egyetértett a kárpátaljai küldöttséggel abban, hogy a magániskolákra ne vonatkozzon az oktatási törvény nyelvi cikke. Ezt a minisztérium ígérete szerint
a középoktatásról szóló új törvénybe fogják majd belefoglalni.
„Reméljük, hogy a (most elindult) folyamat folytatódni fog, és előbb-utóbb meg tudjuk kötni azokat a kompromisszumokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára is lehetővé teszik, hogy az anyanyelven történő oktatás megvalósuljon, illetve javuljon az ukrán nyelv oktatásának a színvonala. Ez utóbbi viszont csak úgy érhető el, hogy annak oktatási módszerén változtatnak” - mondta a KMKSZ elnöke.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke azt mondta, hogy ígértet kapott arra, hogy ukrán nyelvből jövőre már
alacsonyabbra teszik az érettségi vizsga ponthatárát a nemzetiségi diákoknak.
Azt is mondta, hogy a tárca kidolgozott egy menetrendet az oktatási törvény életbe léptetésére.
A kárpátaljai magyarság képviselői viszont több fórumon is kifogásolták, hogy ez csak a tantárgyak ukrán nyelvű oktatására való fokozatos áttérésről szól, de teljességgel hiányzik belőle, miként őrizhetik meg a nemzetiségiek anyanyelvüket.
A mostani konzultáción Lilija Hrinevics oktatási miniszter azt mondta, hogy készek kibővíteni a végrehajtási menetrendet egy fejezettel, amelyben
a magyar kisebbségi szakértők bevonásával meghatározzák a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges intézkedéseket.
Orosz Ildikó ezt úgyszintén kedvező fejleményként értékelte. Mint mondta: „Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk. Megnyugtató viszont, hogy most végighallgattak bennünket, és nem egymás melletti elbeszélés folyt.”