A német szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője vasárnap este az ügyről szóló sajtóhíreket megerősítve elmondta, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vizsgálata alapján a brémai BAMF-kirendeltségen németországi tartózkodásra feljogosító
menedékjogi státuszt szerzett egy közveszélyes személy, akiről a hatóságok feltételezik, hogy hajlandó lehet terrorcselekmény elkövetésére,
és egy további személy, akit a szélsőséges iszlamisták között tartanak számon.
Menedékjogot szerzett továbbá 46 ember, akiknek van valamilyen kapcsolatuk a szélsőséges iszlamizmussal,
valamint 40 személy, akik nem iszlamista külföldi szélsőséges ideológiával hozhatók kapcsolatba. Ezek az emberek nem feltétlenül szélsőségesek, az is lehetséges, hogy csupán kapcsolatban állnak szélsőséges ideológiák követőivel - mutatott rá a Die Welt című lap a hírportálján közölt összeállításban.
A belső elhárításért felelős BfV megvizsgálta mind a 18 ezer menedékjogi eljárást,
amely 2000 óta a kérelem elfogadásával ért véget a BAMF brémai tartományi kirendeltségénél. Kimutatta, hogy legkevesebb 115, úgynevezett hírszerzésileg releváns személy kapta meg a német állam védelmét a Brémában lefolytatott menedékjogi eljárása révén. Vannak köztük olyanok is, akik külföldi hírszerző szervezetekkel állnak kapcsolatban.
Az alkotmányvédelem szövetségi és tartományi szervezetei valamennyi érintettről tudnak, és megfigyelés alatt tartják őket - áll a beszámolóban.
A brémai BAMF-kirendeltség korábbi vezetője ellen ügyészségi eljárás indult azzal a gyanúval, hogy legkevesebb 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott,
annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket. Az eset áprilisban került nyilvánosságra. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a botrány miatt felfüggesztette a kirendeltség működését, és elrendelte a 2000 óta pozitívan elbírált valamennyi menedékjogi kérelem felülvizsgálatát. Ennek részeként tekintette át az ügyeket a BfV.