2018. július 13-án tartják New Yorkban az ENSZ migrációs csomagjának utolsó tárgyalási fordulóját. A tárgyalási folyamatok ellenére
az ENSZ migrációs csomagja továbbra is egy szélsőségesen migránspárti dokumentum, amely egyoldalúan közelít a migrációhoz,
és nem veszi figyelembe az európai országok érdekeit.
Az ENSZ migrációs csomagja valójában egy afrikai migrációs csomag, a haszonélvezője Afrika, az elszenvedője pedig Európa. Az ENSZ migrációs csomagja rendkívül veszélyes, mert megváltoztatná az európai társadalmak összetételét, veszélyezteti tehát az identitásunkat, a kultúránkat és a biztonságunkat is.
Ezzel szemben a magyar álláspont az, hogy magyar Magyarországot szeretnénk és európai Európát. Csak mi, magyarok dönthetjük el, hogy kit engedünk be a hazánkba, és kivel akarunk együtt élni.
A magyar kormány nem fogadja el azt az állítást, hogy a multikulturális társadalom értékesebb, mint egy homogén, rendezett társadalom.
A globális migrációs csomag olyan pontokat tartalmaz, amelyek kívánatos folyamatként írják le a népvándorlást.
A magyar álláspont szerint a migrációt nem megszervezni, nem irányítani, nem menedzselni kell, hanem megállítani. A migráció rossz és veszélyes folyamat, ami megállítható, és meg is kell állítani.
A migráció nemzetbiztonsági kockázat, az elmúlt három évben 29 terrortámadást követtek el bevándorló hátterű terroristák, több mint 330 embert megöltek, és több mint 1300-at megsebesítettek.
A migráció párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet, és növeli a bűnözést. A magyar álláspont szerint a migráció nem alapvető emberi jog. Ezzel szemben alapvető emberi jog, hogy a magyar emberek biztonságban élhessenek a hazájukban.
Az ENSZ migrációs csomagja szerint a migránsoknak – jogi státuszuktól függetlenül - az egész útjuk során minden szolgáltatást biztosítani kell a tranzitországokban és a célországban is. A magyar álláspont szerint mindenkinek abban kell segíteni, hogy ott tudjon emberhez méltó életet élni, ahol megszületett. Ha ez nem lehetséges, akkor abban kell segíteni, hogy a hazájához legközelebbi ponton tudjon megfelelő körülmények között élni, és a konfliktus lezárása után visszatérhessen a szülőföldjére.
A migrációs csomag szerint nem szabad különbséget tenni egy ország adófizető polgárai és a migránsok között a számukra nyújtott állami szolgáltatások területén. Ez azt jelenti, hogy
egy évtizedek óta Magyarországon dolgozó és adót fizető magyar ember és egy határsértéssel érkező illegális migráns ugyanazokra az állami szolgáltatásokra jogosult.
A migrációs csomagban az áll, hogy a migráció a legjobb válasz a demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokra. A magyar kormány a migrációt elutasítja, nem a migrációt, hanem a magyar családok támogatását, erősítését tartja jó válasznak a kihívásokra.
A csomag teljes mértékben zárójelbe teszi az emberek jogát a biztonsághoz, mert meg akarja tiltani, hogy a migránsok személyes adatait átadják a kiutasításokkal foglalkozó bevándorlási hatóságoknak. Vagyis hiába lehetne tudni, hogy illegálisan tartózkodnak egy országban, nem lehetne kiutasítani őket.
Elképesztő eleme a javaslatnak, hogy már a migránsok megindulását megelőzően képzési programokat indítanának nekik. Mindez pedig világosan mutatja, hogy
Soros György is nagy erőkkel felügyeli a migrációs csomag tárgyalási folyamatát.
Az ülésen személyesen vesz részt Soros György megbízottja Louise Arbour migrációval foglalkozó főtitkári különleges képviselő, aki a Globális Migrációs Csomag alapját képező dokumentumot is készítette (Migration Works for All).
És, hogy Louise Arbour mit gondol a migrációról? Nos, az általa készített dokumentumban a következőket olvashatjuk:
Louise Arbour egy kanadai származású hölgy, aki korábban a Soros György által pénzelt brüsszeli székhelyű Nemzetközi Kríziscsoport vezérigazgatója volt.
A Nemzetközi Kríziscsoport tevékenysége több szempontból is aggályos, pénzügyi hátterét pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány biztosítja.
Soros György jelenleg is a Nemzetközi Kríziscsoport igazgatóságának tagja, de fiát, Alexander Sorost is ott találjuk a kuratóriumi tagok között.
Soros György személyes jelenléte nem is olyan meglepő, ha megnézzük a szervezet tevékenységét. A Nemzetközi Kríziscsoport mindig a válságtól sújtott országokban jelenik meg, hogy befolyásolja a létrejövő tárgyalások menetét, és beavatkozzon az országok belügyeibe. Az ENSZ migrációs csomagját előkészítő Louise Arbour közel öt évig töltötte be a Nemzetközi Kríziscsoport vezérigazgatói pozícióját. Munkásságáért
Soros György személyesen tűntette ki a Közép-Európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom díjával 2010-ben.
És van itt még valami. Az ENSZ tagállamainak vitája után a kitárgyalt migrációs csomagot - még az elfogadás előtt - megküldik a Nemzetközi Migrációs Konferencia főtitkárának, aki - micsoda véletlen - szintén nem más, mint Louise Arbour, és aki az utolsó egyeztetésen szintén befolyásolni tudja azt, hogy mi kerül a dokumentumba.
Vagyis Soros György embere ott van, amikor a migrációról szóló vitát elindítják, és ott van, amikor a vitát lezárják, a kör tehát bezárult.
A Nyílt Társadalom Alapítvány egyik igazgatója pedig háttérbeszélgetéseket folytat majd pénteken többek között a szélsőségesen bevándorláspárti Julian Pfäfflinnal, a német gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős miniszterrel.