Szijjártó Péter: Magyarország teljesíti a NATO felé a 2%-os védelmi ráfordítást

Brüsszel, 2018. július 12. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) megbeszélést folytat Jan Hamácek cseh külügyminiszterrel (j2) a brüsszeli NATO-csúcs keretében 2018. július 12-én. MTI Fotó: KKM

Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-csúcstalálkozón.

Szijjártó Péter kijelentette,

Magyarország kész megvitatni azt az amerikai javaslatot, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást az eredetileg kitűzött határidőnél korábban érjük el.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbeszélést folytat Jan Hamácek cseh külügyminiszterrel a brüsszeli NATO-csúcs keretében Forrás: MTI/Kkm

Az amerikai részről felvetett,

4 százaléknyi védelmi ráfordításról szóló felvetés hazánk szempontjából egyelőre nem reális.

Először az eredeti megállapodás alapján kitűzött kétszázalékos ráfordítási arányt kívánjuk elérni. Csak azután érdemes azon gondolkodni, hogy onnan milyen lépés indokolt vagy lehetséges a hozzájárulás növelése érdekében - tette hozzá.

Szijjártó elmondta, az ülésen határozott vita alakult ki arról, hogy mennyire tisztességes a védelmi kiadásokra szánt költségek elosztása és arról, hogy mennyire kellene előbbre hozni a jelenleg 2024-ig szóló határidőt, ameddig a tagállamoknak hazai össztermékük (GDP) két százalékára kell emelniük védelmi kiadásaikat.

Az európai szövetségesek világossá tették, hogy

Európa 33 milliárd dollárral többet fordít biztonsági kiadásokra, amióta Donald Trump amerikai elnök elfoglalta hivatalát.

Véleménye alapján a következő hónapokban a viták súlypontja azon lesz, hogyan lehet a védelmi kiadások 2024-ig szóló határidejét előbbre hozni.

Megjegyezte, a védelmi kiadásokról szóló vita során előjött a NATO-n belüli szolidaritás kérdése is, amely kapcsán felvetődik annak kérdése, hogy

a migrációval összefüggésben a szolidaritásnak egyetlen egy mértékegysége van-e, vagy több is.

Szijjártó Péter a georgiai és ukrajnai reformfolyamatok értékelésével foglalkozó üléssel kapcsolatban elmondta, noha a tagországok többsége támogatásáról biztosította mind a georgiai, mint az ukrán euroatlanti törekvéseket, a tagsági akcióterv megindításáról nem született döntés.

Tájékoztatása szerint

Magyarország világossá tette, hogy Kelet-Európában az egységes politikai és katonai fellépés alapvető feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.

Mint hangsúlyozta, a kisebbségi jogok megsértése a NATO szövetségi integritását is meg tudja gyengíteni.

Ezért Magyarország amellett érvelt Ukrajnával kapcsolatban, hogy

ameddig nem teljesíti a NATO felé vállalt kötelességeiket - melyek között ott a van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és folyamatos fejlesztése is -, addig nem támogatja az előrehaladását az euroatlanti folyamatban.

Kijelentette, hazánk állásfoglalása megegyezik a Velencei Bizottság ajánlásával, amely szerint

mindenfajta nemzetközi szabályokkal szembemegy az, ahogyan Ukrajnában korlátozzák a megszerzett kisebbségi jogokat az új oktatási törvénnyel.

Ez tehát nemcsak magyar követelés, hanem nemzetközi jogi érvelés

- hangsúlyozta.

Mindenfajta ukrán integrációs törekvés magyar támogatásának előfeltétele, hogy 2023-ig hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot, vagyis a nyelvi cikk életbe léptetését,

a magániskolákat vegyék ki a törvény hatása alól, és konzultáljanak a magyar kisebbséggel

- fűzte hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.