Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a múlt héten hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal.
Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést lezárt a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis
miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezényt.
Zoran Zaev miniszterelnök szerda este közölte, hogy az őszi, véleménynyilvánító referendumon várhatóan
arra a kérdésre kell majd válaszolniuk a macedónoknak, hogy támogatják-e az ország európai uniós és NATO-tagságát
azzal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött megállapodást.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától.
Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják,
a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatást követően a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.
A 120 tagú parlament mind a 76 jelenlévő képviselője igennel szavazott az ország NATO-csatlakozására.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is támogatta a határozatjavaslatot annak ellenére, hogy politikusai korábban többször is kifejtették,
ellenzik a balközép kormány politikáját, illetve a névváltoztatást, és tüntetésekkel, valamint a képviselőházi ülések bojkottjával fejezték ki egyet nem értésüket.