Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar miniszterelnököt csütörtökön fogadja Berlinben a német kancellár. Orbán Viktor egy olyan európai fővárosba látogat, ahol a politikai stabilitás már a múlté, és
Angela Merkel bármilyen árat megad saját politikai túlélése érdekében,
miközben a politikai centrum darabjaira esett a környezetében. Az elmúlt napokban összetákolt CDU-CSU paktumot előzetesen egyetlen érintett szomszédos országgal sem beszélték át, így az is elképzelhető, hogy a paktum megadja a kegyelemdöfést Schengennek.
A CDU és a CSU hétfőn egy három pontból álló megállapodással zárta le hetek óta húzódó vitáját, amely arról szólt, hogy miként lehet megtagadni a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain - a bajor-osztrák határ három átkelőjénél - az Európai Unióban máshol már regisztrált menedékkérőktől.
A vitát lezáró megállapodás első pontja szerint a testvérpártok egyetértésre jutottak abban, hogy
a német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni,
amely akadályozza mindazon menedékkérők belépését, akiknek menekültügyi eljárását egy másik EU-tagországban kell rendezni.
Ezért - a második pont szerint - tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes országba. Azonban nem akarnak egyoldalúan eljárni, hanem államigazgatási szintű megállapodás révén együtt akarnak működni az érintett partnerországokkal. A harmadik pont szerint amennyiben a menekültügyi eljárás lefolytatására illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni, az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést az országba egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.
Az első sajtókommentárok szerint a vitában Horst Seehofer érvényesítette az akaratát. A Die Welt című lap kiemelte: a CDU/CSU megállapodása szakítás Angela Merkel 2015 óta követett politikájával, mert a CSU vezetője elérte, hogy legyen lehetőség megtagadni a belépést a menedékkérőktől a német határon.
Angela Merkel kancellár kényszerpályára került, és ezt koalíciós partnere okozta - erről már Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense beszélt. Szerinte még nem lehet azt mondani, hogy végleges megállapodás körvonalazódna, mivel a konkrét jogszabályi változtatások a következő hetekre, hónapokra maradnak. Úgy fogalmazott:
a koalíciós partner CSU mindenképpen abba az irányba akarta terelni Merkelt, hogy valamilyen új, az eddigiektől radikálisan eltérő megoldást alkalmazzon.
Jelezte: a külső helyzet is változott, hiszen Olaszország is "radikálisan más megoldás kimunkálásába kezdett", más kérdés, hogy ez mennyire felel meg a nemzetközi jognak.
Merkellel szemben Orbán Viktor az elmúlt hónapokban komoly sikereket aratott hazai és nemzetközi porondon is. Április 8-án zsinórban harmadszor nyerte meg kétharmados többséggel a parlamenti választásokat a Fidesz-KDNP, így a következő négy évben is stabil többsége lesz az Országgyűlésben. A magyar kormányfőnek sikerült a június végi uniós csúcson a visegrádi négyekkel karöltve elérnie, hogy nem lesz kötelező kvóta, és nem kell illegális bevándorlókat Magyarországra telepíteni.
Még az uniós csúcs előtt a balliberális Spiegel is arról írt, hogy Orbán Viktor törekvései révén "Budapest ellenpólus lett Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal szemben", hozzátéve: Angela Merkel is felismerhette, hogy a magyar miniszterelnök megkerülhetetlen. A mostani Orbán-Merkel-csúcs három éve az első bilaterális megbeszélésük lesz, és "erős jelzés" is a német-magyar kapcsolatokat illetően. A vendéglátó német kancellár valószínűleg tudja, hogy
a magyar kormányfő nem adja fel eddigi álláspontját, és legfeljebb taktikai engedményekre hajlandó, vendége pedig "világossá tette, hogy most már ő az, aki a feltételeket diktálja"
- írta a Spiegel.
Az uniós csúcs után pedig egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a magyar álláspont karöltve a többi visegrádi állammal együtt diadalmaskodott. A visegrádi négyek nagy győzelmet arattak az uniós csúcstalálkozón, Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország – ezt már Orbán Viktor miniszterelnök mondta a csúcsról. A kormányfő azt mondta: fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat.
"Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk." Ez világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül. Így
Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország,
megmarad magyar országnak - fogalmazott.
Orbán Viktor és Angela Merkel találkozói lassan húsz évre nyúlnak vissza. Első hivatalos találkozójuk 2001. január 11-én volt. Akkor a magyar miniszterelnök háromnegyed órás eszmecserét folytatott Angela Merkellel, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével. Ennek során a német politikus kijelentette: Magyarországot felkészült, érett országnak tartja, s nem látja semmilyen akadályát az ország mielőbbi EU-felvételének.
"Amennyiben Magyarország sikerrel lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, és kellő érettséget mutat, akkor különösebb feltételek nélkül föl kell venni az Európai Unióba" - idézte a német konzervatív ellenzéki párt elnökének álláspontját Orbán Viktor. Mint hozzátette,
a bajor CSU után a CDU is "mellszélességgel kiállt" a magyar EU-csatlakozás mellett.
Mivel a német liberálisok (FDP) már korábban elkötelezték magukat Magyarország EU-belépésének támogatása mellett, így már a teljes német ellenzék támogatást tud nyújtani ebben a kérdésben Magyarországnak, sőt még akár Gerhard Schröder kancellárnak is - mondta végezetül a miniszterelnök.
Orbán Viktor kormányfői minőségében hivatalosan 2010. július 21-én találkozott Berlinben a kancellár Merkellel. A miniszterelnök tájékoztatta a kancellárt a gazdaság, illetve a költségvetés stabilizálását célzó kormányzati lépésekről, Magyarország szomszédsági politikájáról és a következő év első felében esedékes magyar uniós elnökség legfőbb célkitűzéseiről.
Orbán Viktor előadást tartott a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP), a magyar gazdaságban, illetve társadalomban tervezett reformokról.
Ezután 2011. májusában utazott ismét Berlinbe Orbán Viktor. A magyar kormányfő Angela Merkel kancellárral folytatott kétoldalú tárgyalásokat a magyar uniós elnökségről és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról. Orbán Viktor a Deutsche Bank szervezésében rendezett fórumon előadást tartott a magyar gazdaság- és pénzügypolitika fő irányairól, majd Ludwigshafenben Helmut Kohl korábbi német kancellárral találkozott.
2012. október 11-én ismét Berlinben találkozott Orbán Viktor a német kancellárral. A német kancellár és a magyar kormányfő berlini találkozóján az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep, de a felek nyílt párbeszédet folytattak a választójog és a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről is.
Németországban tisztelik a magyarokat és Magyarországot, egyenrangú partnernek, szövetségesnek tekintik, "ezért jó dolog magyarnak lenni Németországban"
- fogalmazott, hangsúlyozva: fordítva is igaz, Magyarország is tiszteli, kedveli a németeket, akik "méltányolják mindazt, amit a magyar emberek elértek az elmúlt két évben".
2014-ben a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelme után ismételten Berlinbe utazott Orbán Viktor. Május 8-án tárgyaltak többek között az orosz-ukrán helyzetről. Orbán hozzátette, hogy 2010 óta mintegy hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, és a német gazdasági jelenlét az országban, illetve Közép-Európában hozzájárul ahhoz, hogy a térség legyen a gazdasági növekedés motorja az Európai Unióban a következő években. Angela Merkel kijelentette, hogy a németek soha nem felejtik el a magyaroknak, hogy az 1989-es határnyitással nagyban hozzájárultak a német újraegyesítéshez.
A két vezető utoljára Budapesten folytatott kétoldalú megbeszélést 2015. február 2-án.
Akkor többek között az ukrán válság és az orosz energiafüggőség volt a fő téma
Angela Merkel és Orbán Viktor mintegy háromórás találkozóján, melynek részleteiről nemzetközi sajtótájékoztatón számoltak be a partnerek. Az ukrán válság békés rendezésében és az energiafüggőség csökkentésében egyetértettek. A német gazdasági szerepvállalás is dicsérte Orbán Viktort, aki "Danke, Deutschland!" felkiáltással köszönte meg ezt Németországnak. Számokat is sorolt: eszerint 300 ezer munkahelyet hoztak létre német cégek Magyarországon, és a magyar külkereskedelem 25 százaléka Németországba irányul.
