Börtönnek hazudta a német sajtó a magyar tranzitzónákat, a németet bezzeg ünnepli

Az elmúlt két évben a folyamatosan álhíreket (fake news) gyártó német „sajtó” internálótáboroknak és börtönöknek hazudta a szerb-magyar határon lévő tranzitzónákat, amíg a német-osztrák határon létesítendőket most „kompromisszumos megoldásként” ünnepli.

A hetek óta tartó német belpolitikai válság, úgy látszik, nyugvópontra ért a hétfőn este a CDU és a CSU között megkötött kompromisszummal.

De mit is tartalmaz ez a Merkel-Seehofer paktum?

Azt, ami miatt Magyarországot már évek óta teljes gőzzel támadja a német „sajtó”: a tranzitzónák felállítását.

A Mandiner összeszedte, hogyan vélekedett a német sajtó az elmúlt két évben a magyarországi tranzitzónáról, és megnézte azt is, hogy mit írnak most a németről.

A különbség megdöbbentő.

A német „sajtó” szerint ez egy börtön Forrás: Origo

A tranzitzóna fogalmát először a hazai migrációs politika egyik elemeként ismerhette meg a közvélemény.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meghatározása szerint a magyar jogban

a tranzitzóna olyan terület, ahol tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az oda érkező külföldi személyeknek lehetőségük van a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására, és igénybe venni a tranzitzónákban biztosított szolgáltatásokat a menekültügyi eljárás lezárulásáig. A tranzitzónába érkező személyek annak területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyhatják.

Ahogy a megfogalmazásból is látszik,

a magyar tranzitzónát szabad akarata szerint bármelyik menedékkérő elhagyhatja Szerbia irányába.

A Merkel-Seehofer megállapodás alapján létrejött tranzitközpontok viszont

a jelenlegi tervek szerint teljesen zártak lennének, tehát semmilyen irányban nem lehetne őket elhagyni.

Aki oda bekerül, abból vagy menekült lesz, vagy kitoloncolt visszautasított.

Ebből a szempontból tehát

a németek által felállított zárt tranzitközpontok szigorúbbak lennének, mint a magyar határon működő tranzitzónák.

Ehhez képest különösen érdekes, hogy miközben

a magyar-szerb határon felállított tranzitzónákat „konténerfalvaknak”, „internálótábornak”, valamint „börtönnek” nevezték a német újságírók,

addig a saját teljesen zárt tranzitzónáikkal kapcsolatban már nem ilyen kényesek, azokat egyszerűen csak a „tranzitközpont” kifejezéssel írják le.

A németek szerint a képen egy börtöncella látható Forrás: Origo

Jól tudjuk, hogy a szavaknak, elnevezéseknek óriási jelentősége van a mediatizált világban.

Más-más kifejezéseket használva ugyanis ugyanazt a jelenséget el tudjuk úgy is adni a választóknak, mintha az egy szimpla államigazgatási, rendészeti, belügyi fogalom lenne (lásd: „tranzitközpont”), de úgy is, hogy a szót hallva a választó egyből a vészkorszakra asszociáljon (lásd: „internálótábor”).

Láttuk ezt már az azóta a migránsválságba belebukott osztrák szociáldemokrata taxisofőr-kancellár, Werner Faymann esetében is, aki miközben a magyar-szerb határon felállított kerítés kapcsán

a legsötétebb időket, a harmincas és negyvenes éveket vizionálta,

addig az osztrák-szlovén határra felépített kerítés kapcsán már azt mondta, hogy

az nem kerítés, hanem ajtócska oldalelemekkel, amit az osztrák sajtó szárnyas kapunak hazudott.

Érdemes tehát megnézni,

miként gyártott álhíreket (fake news) a német sajtó egészen 2018-ig a magyar-szerb határon létesített tranzitzónáról,

és összevetni azzal, hogy mit írnak most a német-osztrák határon felállított „tranzitközpontokról”.

A délnyugat-németországi SWR Aktuell még tudósítót is küldött a magyar-szerb határra annak érdekében, hogy bemutassa, milyen állapotok uralkodnak a tranzitzónákban.

Már a cím is sokatmondó, szó sincs benne „tranzitközpontokról”, táborról és szögesdrótról viszont annál inkább:

szögesdróttal körbekerített tábor.

Nem kell hosszasan magyarázni, hogy a Lager (magyarul: tábor) szó, különösen a szögesdróttal körbekerített „Lager” milyen narratívát erősít a német olvasókban.

Az SWR Aktuell azonban nem bízta a véletlenre a tudatformálást, a cikkhez használt kép alatt ugyanis fokozzák a hangulatot, és

egyenesen az „internáló tábor” kifejezést használják.

A Tagesspiegel és a Zeit egy fokkal tárgyilagosabban, csupán „konténerfalvakról” ír, amikor a magyar tranzitzónákról tudósít.

A Tagesspiegel arról ír, hogy „Magyarország letartóztatja menekülteket”, hiszen a menekültügyi eljárásuk befejezéséig a „konténerfalvakban kell maradniuk, és nem mozoghatnak szabadon az ország területén”.

A német zárt tranzitzónákkal kapcsolatban már egy szóval sem írnak letartóztatásról,

hanem azt említik, hogy egy drámasorozat után végre kompromisszum született a menekültek kapcsán.

A Zeit „Orbán kormánya konténerfalvakba zárja a menekülteket” címmel írt a tranzitzónákról, azt sem mulasztották el hozzátenni, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a jogvédő szervezetek szerint nemzetközi és európai jogot sért a tranzitzóna. Ugyanez a Zeit

a német tranzitzónák már nem a menekültek bezárásáról ír, hanem semleges címmel jelentet meg cikket arról, hogy az uniópártok tranzitközpontokat akarnak a határon létesíteni.

A Süddeutsche Zeitung szerint

a menekültjog megszüntetését jelentik a magyar tranzitzónák.

A német országos napilapban megjelent kommentár szerint „Orbán minden menekültet táborba zár”, és ezzel olyan politikát követ, amelynek egyetlen célja, hogy „minden idegent távol tartson Magyarországtól”.

A német tranzitközpontok kapcsán a Süddeutsche Zeitungban megjelent kommentár nem arról ír, hogy

Merkel minden menekültet táborba zár,

hanem azon kesereg, hogy a „tranzit” elnevezés a turizmusra utal, és ezzel megtévesztő módon olyan látszatot kelt, mintha a menekültek csak nyaralnának, és nem a háború, a szegénység, az erőszak és az éhezés üldözöttjei lennének.

Szerintük szemantikailag érdemesebb lenne a „kiutasítási központ” kifejezést használni.

„Bezárásról” és „idegenek távoltartásáról” viszont szó sincs a cikkben.

A Tagesschau „börtönként” írt a magyarországi tranzitzónákról.

Alig egy éve ugyanis terjedelmes tudósítást közöltek arról, hogy 120 menekült vár a röszkei tranzitzónában arra, hogy a menekültügyi eljárása véget érjen.

Az álhírgyártó „lap” szerint a menekültek a „senkiföldjén várakoznak perspektíva nélkül”, a cikk címe pedig az, hogy

ez itt egy börtön.

Ugyanez a Tagesschau előbb kompromisszumként emlegeti a német tranzitzónák tervét, majd konkrét javaslatot fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan is kellene kinéznie azoknak.

A cikkben pedig még véletlenül sem a börtön szót használják a tranzitzónára, hanem a „zárt központ” kifejezést.

A magyar tranzitzónák ötlete egyébként nem csupán a német sajtóban verte ki a biztosítékot, hanem az

Amnesty International magyarországi szervezeténél is, akik „Nem a menedékkérők tömeges elzárására!” címmel még petíciót is aláírtak hat másik sorosista álcivil szervezettel

(Artemisszió Alapítvány, Cordelia Alapítvány, Ebony Afrikai Egyesület, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport) közösen annak érdekében, hogy a magyar országgyűlési képviselők ne szavazzák meg a tranzitzónák létesítéséről szóló törvényt.

Az ügyben felkereste a Mandiner az Amnesty International németországi szervezetét.

Arra voltak kíváncsiak, hogy

a német tranzitzónákról mi a véleményük?

A kérdéseikre „természetesen” nem válaszoltak.