Vevőre talált Rosa Parks, volt amerikai polgári jogi harcos háza

Rosa Parks, amerikai polgári jogi harcos (1913-2005).

Vevőre talált Rosa Parks (1913-2005) amerikai polgári jogi harcos háza, ahol menedéket keresett, amikor a halálos fenyegetések elől északra menekült.

Az eladással megbízott aukciósház a csütörtöki árverés után bejelentette, hogy a részletek kidolgozásához még szükség lesz néhány napra.

Rosa Parks háza egy nagyobb árverés része volt, amelyen afroamerikai kulturális és történelmi emlékekre lehetett licitálni. A ház eladási árát 1 és 3 millió dollár (276-829 millió forint) közé tették.

A házat nem az árverésen vették meg, ott nem is volt rá licitáló, csak utána érdeklődött a Guernsey aukciósház munkatársánál, Arlan Ettingernél egy vásárló, aki nem tudta online elküldeni licitjét. Az érdeklődő kilétét nem fedték fel. Ettinger azt is közölte, hogy

elkelt többek között Malcolm X polgárjogi harcos önéletrajzának egy eddig publikálatlan fejezete, a The Negro is, amelyet egy New York-i kutatóintézet vásárolt meg. A kéziratot szintén az árverés után adták el 7000 dollárért.

A faji megkülönböztetés ellen fellázadó Rosa Parks 1957-ben a halálos fenyegetések miatt költözött az alabamai Montgomeryből bátyja detroiti házába, ahol 2005-ben bekövetkezett haláláig együtt élt fivére családjával. A roskatag házat idővel lebontásra ítélték. Parks unokahúga, Rhea McCauley ekkor 500 dollárért megvásárolta az épületet, és odaajándékozta a már évek óta Európában élő és dolgozó Ryan Mendozának, akinek Detroitban is voltak művészeti projektjei. Mendoza 2016-ban lebontotta a házat, hajón átvitetette Európába, és berlini otthona mellett újra felépítette, majd visszavitette az Egyesült Államokba, és Rhode Island államban, Providence-ben újra összerakatta.

Rosa Parks, amerikai polgári jogi harcos (1913-2005). Forrás: Wikipedia

Rosa Parks halála után a Guernsey's árverezte el a polgárjogi harcos személyi archívumát is, amely 4,5 millió dollárért kelt el, és most a Kongresszusi Könyvtárban található.

A varrónőként dolgozó Rosa Parks 1955 decemberében az alabamai Montgomery városában megtagadta, hogy helyét átadja a fehéreknek, és ezzel megszegte az akkori szegregációs előírásokat.

Letartóztatták, és pénzbírságra ítélték, de fellépésével mozgalmat indított el, amelynek élére egy fiatal lelkész, Martin Luther King állt.

A fekete népesség 381 napon át bojkottálta a busztársaságokat. Az amerikai legfelsőbb bíróság 1956-ban alkotmányellenesnek nyilvánította a fajok elkülönítését a tömegközlekedési járműveken.