A jelentés szerint a Machar mögött álló ellenzéki tömörülés kedden még elutasította a békemegállapodást, mert állítása szerint a dokumentumból kimaradtak a hatalommegosztásra és az alkotmány felülvizsgálására vonatkozó részek.
Omár el-Basír azonban garantálta Machar lázadóinak, hogy a fennmaradó vitás kérdéseket az Afrikai Unió és hat kelet-afrikai országot tömörítő IGAD regionális szervezet szeptemberi ülésén vitára bocsájtja.
A lázadók hozzátették: megvárják, mi lesz az IGAD-ülés eredménye.
Al-Dirdiri Mohamed szudáni külügyminiszter, akinek kormánya igyekezett előremozdítani a dél-szudáni béketárgyalásokat, Kartúmban közölte, hogy
a ténylegesen végső békemegállapodást az IGAD-csúcson írják alá,
miután a fennmaradó kérdéseket is tisztázták.
Salva Kiir dél-szudáni elnök és volt alelnöke, Riek Machar, illetve több ellenzéki szervezet az utóbbi hónapokban Szudán közvetítésével több megállapodást is aláírtak, melyekről a nyugati sajtó sorra úgy értekezett, hogy megszületett a kelet-afrikai országot sújtó több éves konfliktust lezárni hivatott egyezmény.
Megfigyelő felek azonban rámutattak, hogy a világ legfiatalabb, 2011-ben Szudántól elszakadt ország rövid történetét ismerve a csütörtökön aláírt megállapodás sem feltétlenül jelenti azt, hogy beköszönt a várva várt béke.
Az eltérő etnikai csoporthoz tartozó Kiir és Machar között csupán
két évvel a függetlenség kivívás után elmérgesedett a viszony, ami polgárháborúhoz vezetett.
A szemben álló felek 2015 augusztusában békemegállapodást írtak alá, de az egyezmény nem vetett véget a harcoknak. A békeszerződéssel 2016 júliusában létrehívott egységkormány napok alatt összeomlott, és harcok törtek ki a fővárosban, Jubában. Machar külföldre kényszerült menekülni.
A személyes és az etnikai rivalizálás által fűtött konfliktusban tízezrek vesztették életüket, és a 12 milliós lakosság egynegyede kényszerült otthona elhagyására, a jórészt az olajkitermeléstől függő gazdaság pedig összeomlott.