A horvát külügyminisztérium a szerb illetékesek idevágó nyilatkozataira közleményben reagált, amelyben azt írta: Szerbia szereptévesztésben van, mert éppen a
Slobodan Milosevic elnök vezette szerb rezsim, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi és boszniai szerbek egy része tehető felelőssé az etnikai tisztogatásokért.
"Belgrád etnikailag tiszta Szerbiát akart létrehozni Horvátország területének egyharmadán, egész Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Koszovóban" - olvasható a szövegben.
A horvát tárca szerint
Szerbia terjeszkedési céljai érdekében nem válogatott az eszközökben, beleértve az etnikai tisztogatást és a népirtást is.
"Ezt megerősítette több tekintélyes nemzetközi fórum és bíróság" - írták.
Aleksandar Vucic szerb elnök azon kijelentése, hogy
Hitler zsidók nélküli világot, Horvátország pedig szerbek nélküli Horvátországot akart létrehozni, rosszindulatú és teljeséggel megalapozatlan
- tették hozzá.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfői interjúja a Pink tévében, miszerint
Horvátország és Szlovénia törvénytelenül vált ki az egykori Jugoszláviából,
azt jelzi: Szerbia előtt még hosszú út áll, hogy szembe tudjon nézni saját múltjával, szerepével a volt szövetségi köztársaság szétesésében, és agressziójával, amelyet a szomszédai ellen követett el - tudatta a horvát külügyi tárca a közleményben.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő Vucic Horvátországra vonatkozó kijelentéseire reagálva kifejtette:
Mindenki jól tudja, hogy a háború horvát, nem pedig szerb területen folyt, és a milosevici rezsim agressziót követett el Horvátország ellen, a Vihar hadművelet pedig véget vetett a megszállásnak.
A Jutarnji List című horvát napilap keddi cikke szerint a két ország közötti viszony annyira elhidegült, hogy
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő nagy valószínűséggel nem tesz eleget a szerb államfő meghívásának, és nem látogat el Belgrádba,
ami valamikor ősszel lett volna esedékes.
A szerb államfő szerint a horvát sajtó hajtóvadászatot indított ellen.
Belgrádi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva Vucic kijelentette:
azt szeretné, ha Horvátországgal jó viszony maradna fenn, és bárkit szeretettel várnak, aki Szerbiába látogat, de ha nem akar, nem kell odamennie.
Hozzátette: a horvát terület-visszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól Szerbiában elmondott szombati beszédének minden szavát megismételné ma is.
Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában.
A szerb államfő most a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy
a hitleri Németország zsidóellenes kampányával hasonlította össze az akciót.
A Vihar hadműveletben 23 évvel ezelőtt több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát veszítettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik.
Ezenkívül mintegy
200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát,
nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.