Már jelentkezett az a japán tervező, aki létrehozta a horrorfigurát még 2016-ban, és elhatárolódott azoktól, akik az ő művét az Instagramról lelopva manipulációra használják. Külön otrombaság egyébként a kiváló gyerekkönyvszerző, Michael Ende 1973-as műve címszereplőjének nevét használni, aki egy rendkívül pozitív figura. Ugyanaz a probléma újra, mint a tavalyi „Kék bálna”–jelenséggel. Hiába tartóztatták le azt a 26 éves orosz postást, aki az egészet elindította, a jelenség önjáróvá tudott válni, mert voltak olyan emberek, akik pszichés problémák vagy haszonszerzés miatt továbbvitték.
Csak a szülők minél szélesebb körű tájékoztatása és a hatóságok kemény fellépése vethet véget
annak, hogy az internet fegyverré váljon egyesek kezében.
Momo WhatsAppon vagy Facebookon jelentkezik,
és két jelenségre alapozva igyekszik a hatalmába keríteni egy-egy áldozatát. Az egyik a horror divatja, amely nagyon erős a gyerekek körében, és sokkal jobban hat rájuk, mint azokra a felnőttekre, akik csak szórakozásnak tekintik a rémségeket, nem válnak a világképük részévé. A másik jelenség az eszement „kihívás”.
A virtuális világ rabságába esett gyerekek számára a külvilág felé magukról mutatott kép egyenlő azzal, hogyan jelenik meg a személyiségük a közösségi médiában. Meggyengül bennük az egészséges védelmi rendszer, hogy feltegyék a kérdést: kinek milyen alapon van joga a másiknak feladatokat adni? Aggasztó jelenség, hogy gyerekek hajlandóak megtenni olyan dolgokat, ha „kihívásról” van szó, amiket ha élőben kérnének tőlük, simán nemet mondanának.
Momo először csak kisebb dolgokat kér a kiszemelt az áldozattól, és bizonyítékként pedig kép küldését várja a feladat elvégzéséről. Aki nem teljesíti az utasítást, azt nyomasztó kép- és hanganyagokkal bombázza. Ezenkívül azzal fenyegetőzik, hogy megátkozza, sőt
éjjel meglátogatja, és bántani fogja.
Ép pszichéjű gyerek nyilván kineveti az ilyen szánalmas próbálkozást. Sajnos jól mutatja, milyen rombolást végzett a lelkekben a média, hogy Momo be tud hálózni gyerekeket, sőt tinédzsereket.
Momo újabb és újabb feladatokat ad annak, aki erre rávehető. A hírek szerint előfordult már gyerekeknél önmaguk megsebzése és öncsonkítás is. Az argentin rendőrség nyomoz
egy tizenkét éves kislány öngyilkosságának ügyében, és felmerült a gyanúja, hogy Momónak szerepe lehetett ebben.
Eddig japán, mexikói és kolumbiai telefonszámokat sikerült azonosítani, ahonnan Momo jelentkezett.
Annyi már most is látszik, hogy nem egyvalaki áll a Momo-jelenség mögött, hanem már többen igyekeznek kihasználni. Lehetnek olyanok is, akik csak egyszerű adatlopással próbálkoznak: a megfélemlített gyerekből kiszedni a családról érzékeny információkat. Talán kissé eltúlzott félelem, de ahogy az ügyben Mexikó és Kolumbia megjelent, született egy elmélet, hogy a
drogkartellek kiskorúakat akarnak erőszakos cselekményekre rávenni Momo bevetésével.
Egyre több országban bukkan fel Momo, már jelen van Észak-Amerikában és Európában is. A hatóságok dolgát megnehezíti, hogy a jelenséget nehéz büntetőjogi kategóriákban elhelyezni.
Nyilvánvaló, hogy a szülőknek van a legfontosabb szerepe a Momo-jelenséggel kapcsolatban:
fokozottan ellenőrizni gyerekük internetes tevékenységét, és kialakítani bennük a megfelelő önvédelmi mechanizmust. A WhatsApp képviselője a Fox Newsnak nyilatkozva kijelentette, hogy számukra rendkívül fontos a felhasználóik biztonsága. Arra kért mindenkit, hogy jelezze a cég felé, ha zaklatás éri. A WhatsApp blokkolni fog minden olyan telefonszámot, ahonnan Momo jelentkezik be.