Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az illegális migráció és a bevándorlás elutasítása hónapról hónapra egyre több országban növekszik. Míg Nyugat-Európában a bevándorlásellenes pártok választásról választásra egyre jobb eredményt érnek el, addig sokáig
úgy tűnt, hogy az európai jelenségek egyediek maradnak, és más kontinensre nem lesznek hatással.
2015-ben Justin Trudeau, liberális politikus nyerte meg a kanadai választást, és rögtön meghirdette a teljes körű befogadás politikáját, valamint egy nagyon sokszínű kormányt állított össze a politikai korrektség jegyében.
A kanadai liberálisok politikája ellen kezdetben csak egy szűk kisebbség szólalt fel, de Trudeau politikájából és az általa vallott elvekből mostanra az ország lakóinak egyre inkább elege van. Ennek egyik legfőbb jele volt, hogy a június elején az ország legnépesebb tartományában tartott választáson elsöprő győzelmet arattak a konzervatívok, miközben a liberálisok olyan súlyos vereséget szenvedtek, amire 161 éve nem volt példa. A liberálisok vesszőfutása ezt követően sem ért véget, mivel egy időközi parlamenti választáson olyan körzetben szenvedtek súlyos vereséget, ahol a legutóbbi parlamenti választáson még nyertek.
A liberálisok romló megítélésében alapvető szerepe van annak, hogy a kanadaiak egyre nagyobb része nem kér a migrációból. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 67 százaléka szerint válságot okoz a bevándorlók befogadása, míg
65 százalék szerint az ország nem tudja kezelni azokat a problémákat, amiket a bevándorlók okoznak, és nem kéne több embert befogadni.
A megkérdezettek 71 százaléka szerint pedig sokkal fontosabb a határok védelme, mint a migránsokra való koncentrálás a határoknál.
Pontosan a határok kérdése, és az oda érkező migránsok körüli jogi helyzet mutatta meg igazán, hogy a liberális kormány, miért került egyre nehezebb helyzetbe. A konzervatívok szerint mivel Kanadának szárazföldi határa csak az Egyesült Államokkal van, ezért mivel az USA biztonságos ország, így a migránsokat vissza lehet küldeni. Trudeau azonban 2017 elején azt követően, hogy Donald Trump beutazási tilalmat rendelt el több muszlim országgal szemben, a befogadás mellett állt ki. Ezt követően ugrott meg a kanadai határon az illegális migránsok száma, akiket elvileg vissza kellene küldeni a biztonságos országba.
A július végi torontói lövöldözés is jelentős változást hozott a közvéleményben.
A két emberrel végző merénylőről, Faisal Husseinről később derült ki, hogy kapcsolatban volt az Iszlám Állammal, ami egyébként magára is vállalta a támadást.
A terrorista egyébként korábban Afganisztánban és Pakisztánban is járt. Ez az eset mutatott rá arra, hogy a sokak által nagyon jól működő kanadai integrációs rendszer sem tökéletes, és olyan kérdések merültek fel, amivel eddig az ottani közélet nem is nagyon foglalkozott.
A migrációs krízist csak növelte, hogy 2017-ben több mint 50 ezren kértek menedéket országban, ami meghaladta a 2001-es csúcsot is.
Mindezek miatt is gondolja úgy a kanadaiak 58 százaléka, hogy az ország túlságosan nagylelkű a határátlépőkkel szemben,
és csak hét százalék vélekedik úgy, hogy az ország túlságosan szigorú az illegális migránsokkal.
A politika szintjén mára egyértelmű lett, hogy a kanadai választók egyre inkább
az ellenzéki konzervatívok szigorúbb bevándorlás politikájával értenek egyet.
A megkérdezettek 48 százaléka szerint a migrációs válság hatásait Andrew Scheer képes jól kezelni, miközben csak 35 százaléka mondja azt, hogy a krízist képes jól kezelni a jelenlegi liberális miniszterelnök. Shachi Kurl, a kanadai Angus Reid közvélemény-kutató intézet elemzője szerint a migráció témája komoly veszélyt jelent a liberálisok számára, mivel a közvélemény többsége szerint rosszul teljesítenek ezen a téren. Mindennek pedig azért van nagy jelentősége, mert jövőre országos választás lesz Kanadában.
A migrációs krízis hatása a pártok támogatottsági adatain is kezd meglátszani. A liberálisok a 2015-ös választásokat követően nagyon elhúztak. Volt olyan kutatás 2016-ban, ami több mint 20 százalékpontos liberális előnyt mutatott a konzervatívokkal szemben. A két nagy párt közötti olló ezután, ha lassan is, de elkezdett záródni, és
mára több kutatás szerint is a bevándorlással szemben szigorúbb politikát követelő konzervatívok nyernének.
Bár a következő parlamenti választás csak 2019 második felében várható Kanadában, de jól látszik, hogy egyre kevesebben kérnek a multikultiból.
