Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Unió, ezen belül a Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság még mindig nem mondott le azon tervéről, hogy
migránsok tízezreit telepítse be Európába, dacolva a tagállamok és az állampolgárok egyre fokozódó ellenállásával.
Ezt támasztja alá Junckernek a strasbourgi Parlament előtt, az Unió helyzetéről elmondott szeptember 12-i beszéde is, ami részben évértékelőként, részben az elkövetkező időszakra szóló programként értelmezhető.
Juncker sok újat nem mondott a migráció tekintetében, lényegében az elmúlt három évben elhangzottakat ismételte meg, külön kiemelve azt, hogy közös, egységes uniós migrációs politikára van szükség, amelyben minden tagállam részt kell vegyen, függetlenül az állampolgárok többségének az akaratától.
Juncker kihangsúlyozta a legális migrációs csatornák létrehozására irányuló törekvéseit.
Az Európai Bizottság tehát már sokadjára bebizonyította, hogy
nem megállítani, hanem legalizálni akarja a migrációt, mert így könnyebb azt menedzselni.
Az EU-s intézmény honlapján részletezett tervekből kitűnik, hogy Brüsszel a kék kártyarendszert akarja felülvizsgálni annak érdekében, hogy még több migráns jöhessen legálisan Európába.
Ezért a Bizottság felszólítja az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsot, hogy mielőbb kezdjen el tárgyalni vele a kék kártyarendszer bővítéséről,
azért, hogy a migránsok legális letelepedési engedélyt kaphassanak.
A brüsszeli bürokratikus intézmény szerint fontos, hogy még a 2019-es EP-választások előtt megállapodásra jussanak, hiszen rettegnek attól, hogy a voksolás eredményeként kisebbségbe fognak kerülni az Európai Parlamentben a migrációt támogató erők.
Arról nem írnak konkrétan, hogy a kiadott kék kártyák számát mennyivel emelik meg.
2015-ben a szám 4900 volt, 2016-ban 9000, tavaly pedig már 11 500.
A Bizottság honlapja továbbá azt akarja elhitetni, hogy az eddigi áttelepítési programok sikeresek voltak, noha
az első 160 ezres kötelező betelepítési kvótát csak 25%-ban sikerült végrehajtani két év (2015. szeptember-2017. szeptember) leforgása alatt,
és annak a fő szószólója, Németország is csupán 27%-át vette át a kijelölt számú migránsoknak.
A brüsszeli testület a nyilvánvaló kudarc ellenére 2017 szeptemberében új kvótát fogadott el, amely értelmében
50 ezer migránst kell áttelepíteni 2019 októberéig.
Ebből a keretből idáig csupán 13 200 személy betelepítése valósult meg.
A hosszú távú „siker" érdekében a Bizottság állandó uniós áttelepítési keret létrehozására tett javaslatot, ami azt jelentené, hogy folyamatosan újabb és újabb kötelező betelepítési kvótákat alkotnának meg.
Mivel az elmúlt 3 évben nagyjából 3 millió migráns jött be az Unió területére, ennek értelmében abból
Magyarországnak körülbelül 30 ezret kellene befogadnia, akik kérelmezhetik a családegyesítést, így a végén több százezren is lehetnének.
Ráadásul, ha újabb migránshullám érkezik, akkor újra kezdődik a szétosztás.
Mind Jean-Claude Juncker beszéde, mind a hivatalos dokumentumok alapján nyilvánvaló, hogy harmadik országokkal, elsősorban az afrikai államokkal, Brüsszel olyan megállapodás megkötésére törekszik, amely
biztosítaná a legális migrációs útvonalak létrehozását.
A rendkívül költséges projekteket, amelyben egy Afrikának nyújtott Marshall-segély szerű terv is helyet kapna, természetesen az uniós adófizetők állnák.
A pénzt úgy teremtenék elő, hogy
jelentősen csökkentenék az új tagállamoknak, köztük a Magyarországnak szánt forrásokat.
A javaslat alapján így enyhítenék a munkaerőhiányt, ahelyett, hogy az európai polgárok képzésére vagy a gyerekvállalás ösztönzésére költenék a csillagászati összegeket.
A Bizottság ráadásul
kötelező jelleggel felszólítja a tagállamokat arra, hogy vegyenek részt a migráció legalizálása érdekében az afrikai államokkal való együttműködésben.
A görög származású Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs politikáért, az uniós belügyekért és állampolgárságért felelős biztos is azon dolgozik, hogy a migránsok a jövőben legálisan jöhessenek Afrikából Európába.
Véleménye alapján a legfontosabb most az, hogy
minél hamarabb valósuljon meg az 50 ezer bevándorló áttelepítése.
Szerinte is létre kell hozni az Unióba irányuló legális migrációs útvonalakat. Junckerhez hasonlóan ő is a gazdasági migráció fontosságáról beszélt, és arról, hogy így enyhítenék a munkaerőhiányt.
Felhívjuk a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy amilyen hamar csak lehetséges, teljes mértékben valósuljanak meg az 50 ezer fő áttelepítéséről szóló vállalásaik, illetve állapodjanak meg az általunk előterjesztett uniós áttelepítési keretről"
- mondta Avramopulosz.
Vagyis már szó sincs háború elől menekülőkről,
az unió vezetői már nem is tagadják, hogy gazdasági bevándorlókról beszélünk.
A biztos felkérte a tagállamokat, hogy tegyenek hiteles és ambiciózus előrelépést mind a humanitárius, mind a gazdasági célokat támogató legális migrációs lehetőségek biztosítása terén.
Ahogy az Origo azt már megírta, Alexisz Ciprasz, Görögország miniszterelnöke arra szólította fel az athéni parlamentet, vizsgálja ki, hogy két volt kormányfő, nyolc volt miniszter, köztük
Avramopulosz kapott-e kenőpénzt a svájci Novartis gyógyszergyártó vállalattól.
A gyanú szerint azért kaphattak kenőpénzt a svájci cégtől, hogy túlárazva vegyék meg a védőoltásaikat, amit ők teljesítettek is.
A kétes üzletre 2006 és 2015 között kerülhetett sor.
Az összeg nagyjából 50 millió eurónak felel meg, ezért cserébe legalább 4 milliárd euróval károsították meg a görög költségvetést.
Az illegális bevándorlókat Európába telepíteni akaró Dimitrisz Avramopuloszt azzal vádolják, hogy
a kenőpénz elfogadása után 16 millió influenza elleni védőoltást vásárolt a Novartistól, amikor 2006 és 2009 között egészségügyi miniszter volt.
A migrációért felelős biztos persze minden ellene felhozott vádat tagad, az ügyészeket pedig elmebetegeknek nevezi.
Szeptember 11-én, amikor Strasbourgban a Magyarország ellen irányuló, csalással elfogadott Soros-Sargentini jelentésről vitáztak, Merkel kancellár a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) arról beszélt, hogy
az Európai Unió külső határán fekvő országoknak át kellene adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét, konkrétan a határvédelmi jogukat a Frontexnek (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség), és ezzel lehetővé kell tenni a legális migrációt.
Merkel szokásához híven ezt követően is a szolidaritásra hivatkozott, ami a valóságban persze Németország tehermentesítését jelentené.
A német kancellár szavainak az volt a lényege, hogy
a tagállamok helyett Brüsszelé lenne a határőrizet joga, Brüsszel döntené el, hogy ki léphet be Európa, és így Magyarország területére.
Ez a szándék azonban nem új keletű.
A Financial Times 2015-ös cikkéből világosan kiderül, hogy az Európai Bizottság már három évvel ezelőtt, a bevándorlási válság első évében el akarta venni a határőrizet jogát a tagállamoktól.
A brit lap már akkor egy olyan tervről írt, amely szerint Brüsszel létre akar hozni egy határvédelmi egységet, és olyan szabályokat akar alkotni, amelyeknek köszönhetően
a saját embereit bármikor ráteheti a tagállamok nyakára akkor is, ha a tagállamok ezt nem akarják.
Orbán Viktor miniszterelnök a migránspárti tervvel kapcsolatban rögtön világossá tette:
most magyar rendőrök és katonák, magyar hazafiak védik a határainkat, ők jelentik a védőpajzsunkat, és mi a kapukulcsot, a határőrizet jogát nem fogjuk átadni olyan zsoldosoknak, akik a migrációt menedzselni, megszervezni akarják.
Salzburgban az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) informális ülésén Orbán Viktor nyomására a többség egyelőre elvetette Merkel tervét, és szintén neki köszönhetően végre a határvédelem témájával kezdett el foglalkozni az Unió.
A probléma azonban az, hogy noha
az ET nagy része már nem akarja elvenni tagállamoktól a határőrizet jogát, de sem a Bizottság, sem a német kancellár nem vonta vissza ezt a szándékát.
Számítani kell tehát arra, hogy az elkövetkező EU-s csúcsokon elő fog még jönni ez a bevándorláspárti javaslat, hiszen a brüsszeli „elit" érzi a 2019 májusában bekövetkező bukását, előtte pedig még biztosítani akarja a migránsok legális úton történő érkezését.
