Az ügy előzménye, hogy a két felperes, egy mali és egy elefántcsontparti állampolgár más migránsokkal együtt 2014 augusztusában megpróbált Marokkóból átszökni az országba ékelődő, de spanyol területnek számító Melillába.
A hatóságok őrizetbe vették, megbilincselték, majd azonnal visszatoloncolták őket Marokkóba
állítólag anélkül, hogy akár a személyazonosságukat ellenőrizték volna.
Az illegális migránsok a következőket sérelmezték: a spanyolok nem mérlegelték egyéni körülményeiket, nem biztosítottak számukra sem tolmácsot, sem jogi segítséget.
Később ismét megpróbálták, akkor sikerült a 6 méter magas dupla kerítésen át bejutniuk Spanyolország területére, de ezt követően
elrendelték a kitoloncolásukat.
Tavaly októberi elsőfokú ítéletében az EJEB megállapította, hogy a spanyol hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kollektív kiutasításról és a hatékony jogorvoslatról szóló cikkeit, és ezért
fejenként 5000 euró kártérítést ítélt meg a migránsoknak.
Madrid fellebbezett a döntés ellen.
A 17 bíróból álló nagykamara előtt zajló szerdai meghallgatáson először a felperesek, majd a spanyol kormány képviselői adták elő álláspontjukat.
Carsten Gericke, az illegális bevándorlók ügyvédje hangsúlyozta, hogy ügyfelei szerinte nem voltak erőszakosak, mégis véleménye alapján "brutális, megalázó bánásmódnak" lettek kitéve.
"Az ügyben nem a menekültügyi eljárásról vagy a kitoloncolás jogosságáról van szó, hanem a kollektív visszaküldésükről, arról, hogy nem beszéltek velük, csak megbilincselték és visszakísérték őket Marokkóba" - fűzte hozzá az ügyvéd.
Kiemelte:
az egyetlen jogi kérdés, hogy egy állam jogszerűen utasíthat-e ki embereket a területéről az eljárás ellen való tiltakozás leghalványabb esélye nélkül.
Leon Cavero a madridi kormány képviseletében hangsúlyozta, hogy
az érintettek biztonságos országból érkeztek, egyértelműen gazdasági okokból, ezért nem is vonatkozik rájuk a visszaküldés tilalmának elve.
Rámutatott arra, hogy Melilla és Marokkó határán van törvényes lehetőség menedékkérelem benyújtására, de ők ezzel nem éltek, majd hozzátette:
Spanyolországnak kötelessége megvédeni a határait.
Végezetül pedig aggodalmát fejezte ki, hogy
mostani ítéletével a bíróság bátorító üzenetet küldhet a migránscsempész-hálózatoknak.
A tárgyaláson beavatkozó harmadik félként részt vett az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa és az ENSZ menekültügyi főbiztosa is.
Az írásbeli szakaszban pedig számos nemzetközi jogvédő szervezet, illetve a belga, a francia és az olasz kormány is észrevételeket tett.
Szakértők szerint az ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
Az ET égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.