Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 120 Dezibelt nevű szervezet még 2016-ban jött létre néhány hónappal a kölni újévkor történt támadásokat követően. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor Maria Ladenburgert (korábban egy menekülttáborban dolgozó fiatal lány, akivel egy 17 éves afgán fiú végzett –szerk.) 2016-ban megerőszakolták és megölték Freiburgban –számolt be az interjúban Stahn, aki a csoport egyik aktivistája. Elmondása szerint időbe telt elég lányt találni, akik aktivistaként dolgoznak, hiszen a lányok félénkebbek, és az aktivistasággal járó munka sokszor konfliktusokkal járhat, sőt agresszív reakciókkal is találkozhatnak.
Az első akcióik Németországban és Ausztriában voltak,
de később más európai országokban, mint például Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban is alakultak hasonló csoportok.
Tüntetéseket, akciókat szerveznek, előadásokat tartanak, tájékoztatják az embereket, részt vesznek bevándorlásellenes demonstrációkon, valamint az identitárius rendezvényeken is.
Az aktivista elmondása szerint a zaklatások, támadások, nemi erőszakok szinte mindennaposak Németországban, de a német média továbbra se nagyon beszél ezekről. Most azért nagyobb rajtuk a nyomás, főleg a chemnitzi támadások óta, de amennyire lehet, titkolják ezeket a híreket. Azzal magyarázzák, hogy egy-egy hírt elhallgatnak,
hogy azok csak helyi szinten érdekesek, és nem országosan.
Ezekről a hírekről tehát csak röviden olvashatunk a helyi sajtóban, valószínű, hogy sok esetről nem is tudunk – tette hozzá Stahn. A mainstream média helyett a csoport inkább az alternatív média felé fordul, ami szerintük fontosabb. Néhány hónapja például elérhető volt egy úgynevezett interaktív online térkép, azaz az Einzellfallkarte, ami az úgynevezett egyedi esetek térképe (így nevezik a politikában a migránsok által elkövetett támadásokat), de azóta blokkolták. Ezen a térképen lehetett látni azt, amit a mainstream média elhallgat.
A Chemnitzről szóló cikkekben még most is lenácizzák az átlagos embereket, és a kelet-németek nem értik, miért nevezik őket így, amikor ők komoly problémákról beszélnek, félnek, és senki nem veszi őket komolyan.
Az emberek, különösen keleten, nem bíznak többé a mainstream médiában.
A nyugatnémet liberálisok éppúgy nézik le a kelet-németeket, ahogyan a mi régiónkat, Kelet-Közép- Európát is. Emiatt a keletnémetek nagyon dühösek. Eddig is volt feszültség a nyugati országrésszel, de most a baloldali vezető réteg nyíltan lenéz minden keletit, mondván ők a munkásosztály, nem elég képzettek a véleménynyilvánításhoz. A helyzet Ausztriában sem jobb. Vannak, akik pozitívan befolyásolják az osztrák médiát, mint például a Kronen Zeitung tulajdonosa, de végül még ők is pontosan ugyanúgy számoltak be Chemnitzről, mint a német sajtó, mert túl nagy volt a nyomás.
Még Sebastian Kurz kancellár is neonácikról beszélt az első nyilatkozataiban.
Valószínűleg tudta, hogy nem pont ez a helyzet, de ő is az establishment része, rajta is nagy a nyomás. Kurz persze sokkal jobb, mint a német kormány, de ő nem Orbán, Salvini vagy Trump – ő a „rendszer" része.
Az aktivista szerint a Merkel által létrehozott Willkommenskulturt úgy lehetne helyrehozni, hogy lezárják a határokat, de legalább egy időre megállítani a bevándorlást, hogy végre azzal foglalkozhassanak, hogy mi történik Németországban. Második lépés lehetne, hogy megállapítják, hogy hány évesek a migránsok, ugyanis Stahn szerint ez megoldható lenne. Sok migráns kiskorúnak hazudja magát annak érdekében, hogy kisebb büntetést kapjon tetteiért, pedig nyilvánvaló, hogy nem az. Harmadik lépésként pedig
az illegálisan érkezett vagy bűncselekményt elkövetett migránsokat haza kell toloncolni.
Nemcsak beszélni kell róla, hanem cselekedni is. Vannak többszörösen büntetett emberek, aki még mindig Németországban lehetnek.
Az államnak követnie kell a saját törvényeit, nem kell megváltoztatni őket, egyszerűen csak végre kell hajtani.
Az aktivista szerint túl sok időt töltenek a hatóságok azzal, hogy ki maradhat, ki mehet, de amikor gyilkosság vagy erőszak történik, minden gyorsabb lesz. De miért kell ezt megvárni? – teszi fel a kérdést Stahn. Továbbá több rendőri jelenlétre van szükség, mert már most is sok a no-go zóna az országban. Több támogatást kell a rendőrségnek nyújtani, hogy végezhessék a dolgukat.
