Augusztus végéig a kór 16 életet követelt, és 130 megbetegedést regisztráltak.
A legtöbb fertőzéses esetet a görög főváros körüli vidéki térségekben, a Peloponnészoszi-félszigeten, illetve Thesszaloniki környékén jegyezték fel.
A hatóság közlése szerint jelenleg 24 embert kezelnek kórházakban, 12-en közülük az intenzív osztályokon fekszenek.
A fertőzések valódi száma azonban jóval magasabb lehet:
embereknél ugyanis a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentes, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki náluk.
Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.