Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy nem indul újra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért, amelyet 2000 óta tölt be, a kormányfői tisztségről azonban nem mond le. A politikus bejelentette azt is, hogy a jelenlegi lesz az utolsó kormányfői ciklusa.
2021 után pedig semmiféle politikai tisztséget nem vállal, még parlamenti képviselőként sem indul újra.
Megállapította, hogy a kormány veszített hitelességéből, és ezért vállalja a felelősséget. Döntésének célja, hogy a kormány az előtte álló feladatokra összpontosíthasson, pártja pedig felkészülhessen a jövőbeli sikerekre.
A kancellár fokozatos visszavonulásáról szóló bejelentés közvetlen előzménye a Hessen tartományban vasárnap rendezett törvényhozási választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett, de 1966 óta a leggyengébb eredményét érte el.
Merkel a jelenlegi ciklus 2021-es lejártáig kancellár akar maradni, de
ha esetleg előrehozott választásokat kell tartani Németországban, akkor már nem indul újra a tisztségért.
Mint elmondta, a döntést a pártelnöki tisztségtől való visszavonulásról már a nyári parlamenti szünet előtt meghozta, és csak a jövő héten akarta bejelenteni. Közölte, hogy semmilyen módon nem szól bele utódja kiválasztásába a párt élén. Merkel szerint őt terheli a végső felelősség negyedik kormányának gyenge indulásáért, és változtatásokra van szükség.
Merkel meggyengülésében kulcsszerepet játszott a 2015-ös határnyitása az illegális bevándorlók százezrei előtt.
A németek 60–70 százaléka gondolja azt, hogy a határnyitás, a migránsok tömeges befogadása hiba volt.
Merkel továbbra is európai megoldást támogatna, a betelepítési kvóta mellett továbbra is kiállt. A németek azonban változtatnának ezen a politikán, így elmondható, hogy a kancellár politikája egyre népszerűtlenebb, és mindez elvezetett a mostani lemondásához.
Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter is versenybe száll sajtóértesülések szerint a CDU elnöki tisztségéért. Jens Spahn a Reuters hírügynökség forrásai szerint a CDU vezető politikusainak zárt ajtók mögötti berlini tanácskozásán jelentette be erről szóló döntését.
A 38 éves politikust Merkel bírálójaként tartják számon.
A párt főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer szintén ringbe száll a hamburgi kongresszuson a pártelnöki tisztségért a Reuters értesülése szerint.
"Kár. Kimondom kereken, hogy kár" - ezekkel a szavakkal reagált Horst Seehofer, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. "Voltak vitáink, de mindig bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezte az együttműködésünket. És ennyiben sajnálom, hogy eljött ez a fordulópont" - tette hozzá a bajor pártvezető.
Roland Heintze, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) hamburgi vezetője szerint Angela Merkel "minden tiszteletet megérdemel" a pártelnöki tisztségről való lemondásért, amellyel "ismét bebizonyította, hogy okosan és higgadtan reagál".
Mike Mohring, a párt türingiai vezetője szerint
a kancellár készsége a távozásra a pártelnöki tisztségből "korszakváltást" jelent,
Merkel mindig tudja, hogy mi a legjobb lépés, és mostani döntése tiszteletet érdemel. Szerinte most az a fontos, hogy ne legyenek hosszan elhúzódó személyi viták a CDU-ban. Az alsó-szászországi CDU-vezető, Bernd Althusmann szerint Angela Merkel lépése "esélyt kínál pártjának az újrakezdésre".
Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője a kancellári tisztségből való távozásra szólította fel Angela Merkelt. Christian Lindner szerint a pártelnöki pozícióból való távozással "Merkel asszony nem arról a tisztségéről mond le, amelyikről kellene".
A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) elnöke, Alexander Gauland úgy vélte, pártjának "nagyon sok köze van" a szövetségi kancellár hatalmának csökkenéséhez.
A 64 éves Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t és 2005 óta kancellár. Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie.
