Az egészen biztosan megállapítható az Orbán-Erdogan találkozó előtt, hogy mindkét országnak érdekében áll szorosabbra fűzni a gazdasági alapokon nyugvó viszonyt. Az Origo először azt nézte meg, hogy milyen helyet foglal el Törökország a világ gazdaságában. Ami előrebocsátható a kérdés kapcsán: Budapestnek gazdaságilag érdeke Ankarával jó kapcsolatban lenni.
Az európai-ázsiai fekvésű ország jelentős helyet tölt be a világ gazdaságában: a 17. helyet foglalja el. A pénz nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy tavaly a törököknél a nemzeti össztermék 851 milliárd dollárt tett ki. Az ország importja (behozott áruk) 233,8 milliárd dollár volt 2017-ben, amely 18%-os növekedést jelentett egy évvel korábbhoz képest. Törökország legfontosabb import partnerei közé tartozik Kína, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok. A törökök exportja (tehát amit belföldön állítanak elő, és külföldiek vásárolnak meg) 157,1 milliárd dollár volt tavaly, amely 10%-os növekedést jelentett 2016-hoz képest. Törökország legfontosabb export partnereihez lehet sorolni Németországot, az Egyesült Királyságot és az Arab Emírségeket. Magyarország 2017-ben Törökországnak
Mint az Origo is beszámolt róla, augusztusban a török líra meggyengült. A török kormány nem maradt tétlen, és akciótervet készített a befektetők megnyugtatására.
A kormányzati lépés már szeptemberre eredményt hozott: jelentősen enyhült, de még nem múlt el teljesen a török válság.
Erdogan és az AKP kitart a korábban meghirdetett hosszú távú stratégiája mellett (Törökország 2023, Törökország 2050), amelynek elsődleges célja Törökország hazai termelésének a növelése. Ennek szellemében a kormányzat a védelmi ipar (saját gyártmányú harckocsi és vadászgép), az egészségipar, a gépipar, az élelmiszeripar termelékenységének a fejlesztését és volumenének fokozását tűzte ki célul.
Magyarországnak a 17. kereskedelmi partnere volt Törökország tavaly. Hazánk elsősorban közúti járműveket, villamos gépeket, készülékeket és műszereket, valamint energiafejlesztő gépeket, berendezéseket visz ki a törököknek.
Tőlük pedig legfőbbképpen villamos gépek, készülékek és műszerek, egyéb fémtermékek, valamint textilfonalak, szövetek és textilipari gyártmányok érkeznek.
A két ország közötti áruforgalom 8 százalékkal, 3 milliárd dollárra növekedett, az export 7 százalékkal, 2,1 milliárd dollárra emelkedett, az import pedig 12 százalékos növekedést követően 864 millió dollárt tett ki.
2018 során két török vállalat jelentett be új magyarországi beruházást. A szélerőművekhez használt, de az autóipar számára is hasznosított kompozit termékeket gyártó Metyx üzemét bővítette közel 10 millió euró értékben. A beruházás következtében 182 új munkahely létesült.
A Ravaber szigetelőanyag-előállító vállalat alsózsolcai, 20 millió euró értékű beruházásával pedig 90 magyar polgárnak teremtett munkalehetőséget.
Jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak három további török céggel, amelynek eredményeként összesen 88 millió euró értékű befektetés érkezhet Magyarországra. Ez pedig a tervek szerint azt jelentené, hogy a török cégeknek köszönhetően újabb 850 munkahely létesülne hazánkban. A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség; Hungarian Investment Promotion Agency) jelenleg 8 török projektet kezel, melyek által potenciálisan összesen 1 616 új munkahely jöhet létre, és mintegy 420 millió euró kerül befektetésre.