Jó pár évvel ezelőtt bűnszervezetben elkövetett pénzügyi csalás miatt jogerősen két év börtönbüntetésre ítélték Soros Györgyöt, ennek ellenére továbbra sem adnak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot – írja a Ripost. A lap érthetetlennek nevezte, hogy azok után, hogy négy bíróság is kimondta a bűnösségét, nem tartóztatták le az amerikai spekulánst. A portál feltette a kérdést:
Miért hallgat a hírről a média?
Nem másról van szó, mint az 1989-es Société Générale-ügyről, amely tökéletesen megmutatta, hogy a filantróp álca alatt hogyan működik igazából Soros György.
A máig hullámokat vető spekulációs ügy 1988-ban, a szocialista François Mitterrand második elnöki mandátumának elején kezdődött. Ebben az időben több francia nagyvállalatot is privatizáltak, és bevezettek a tőzsdére: ezek egyik volt a Société Générale bank is. 1988 tavaszán a Marceau Investissements befektetési céget vezető Georges Pébereau úgy döntött, hogy „ráhajt” a bank részvényeire, azaz megpróbálja megszerezni azok 35 százalékát. Ehhez szövetségesekre volt szüksége, így került kapcsolatba Sorossal is, akit közvetítőkön keresztül informált is a terveiről. Sorost különösebben nem győzték meg Pébereau érvei, de szeptemberben mégis elkezdte felvásárolni azon cégek papírjait, amelyeket a közelmúltban privatizáltak: többek között a Société Générale pénzintézetben is.
1989 elején a francia tőzsdehatóság (COB) vizsgálatot indított, mert gyanús tranzakciókat tapasztalt a Société Générale nevű francia pénzügyi óriáscég részvényeivel. A COB a jelentését elküldte az ügyészségnek, amely megindította a bűnügyi eljárást. 1990 és 1993 között összesen tizenegy embert hallgattak ki, közöttük Sorost. Az amerikai milliárdosnak az időhúzás állt érdekében, a dolgok pedig ennek megfelelően alakultak. A svájci hatóságok ugyanis hat évig késleltették a válasz elküldését az ügyben tőlük érdeklődő francia bíróságnak.
Ez nem jelentett mást, hogy az első tárgyalásra a vizsgálat kezdetétől számított 13 (!) év múlva került sor, egész pontosan 2002 novemberében.
Ekkor meghallgatták Sorost is. Nem mellékes, hogy a kétes ügyletekben partnere volt a libanoni pénzügyi machinátor, Samir Traboulsi, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek tőzsdei csalások miatt.
Az ügyben több mint 30 millió részvény cserélt gazdát csak a párizsi pénzpiacon, mintegy 2,07 milliárd eurót megmozgatva, amelyből Soros 2,4 millió eurót zsebelt be.
Az ügy a következőképpen alakult a különböző bíróságok előtt:
Soros annak ellenére vesztette el a pert, hogy a szakmában elismert, francia és brit jogi szaktekintélyek védték. A Société Générale-ügynek Soros elítélése mellett volt még egy nagyon kellemetlen mozzanata.
Amikor az ügy még a nyomozati szakaszban tartott, a hatóságok munkájának köszönhetően kiderült, hogy Francois Mitterand francia szocialistapárti elnök közvetlen környezete segítette Soros tranzakcióit. A szocialista párt több prominense is belekeveredett az ügybe, többek között Pierre Bérégovoy pénzügyminiszter.
A politikus négy évvel a botrány kirobbanása után, 1993-ban tisztázatlan körülmények között halt meg, a rendőrség álláspontja szerint öngyilkosságot követett el.
A halállal kapcsolatban természetesen teóriák keltek szárnyra, sokan gyilkosságot véltek felfedezni a háttérben. Így volt ezzel Eric Raynaud újságíró, aki azt állította 2008-ban megjelent könyvében, hogy Bérégovoyt meggyilkolták. Raynaud-nak nincs igaza, hiszen ma már bizonyított, hogy Bérégovoy öngyilkosságot követett el, aminek okai között ott lehetett Soros György ügye is.
A Société Générale-ügy egyik legfontosabb kérdése, hogy miért nem léptek semmit a bűnüldöző hatóságok. Pedig 2011-ben nemzetközi fórumon is kimondták az amerikai spekuláns bűnösségét, aminek következtében nemzetközi elfogatóparancsot kellett volna kiadni ellene. Ez a mai napig nem történt meg, úgy látszik, Soros György megúszta ezt a pénzügyi machinációt.