Temesvár szelleme és az erdélyi tolerancia 450 éves hagyománya kötelez a román-magyar megegyezésre

Tőkés László szerint Temesvár szelleme és az erdélyi tolerancia 450 éves hagyománya kötelez a román-magyar megegyezésre.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azon az EMNT által szervezett kolozsvári konferencián szólt erről pénteken, amelyiken román és magyar közéleti személyiségek beszéltek a román-magyar viszonyról a román centenáriumi év kihívásai közepette.

Tőkés László úgy vélte, hogy az 1989-es Temesvár szelleme rokon az erdélyi békés együttélés hagyományával. E hagyományt a politikus az 1568-as tordai országgyűlésig vezette vissza, amikor a világon elsőként hirdették ki Erdélyben a lelkiismereti és vallásszabadságot.

Tőkés László úgy vélte, hogy az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai ellenére

folytatni kell az erőfeszítéseket a román-magyar intézményes párbeszéd megteremtéséért.

"Az elmúlt 29 évben nemhogy a megoldásig, de még a gondok felvetéséig és megbeszéléséig sem sikerült érdemben eljutnunk.

Ennek láttán minimális kívánságunk és elvárásunk, hogy legalább álljanak szóba velünk.

Folytatjuk a párbeszédre irányuló erőfeszítéseinket, bízva, hogy a tanácskozás nem pótcselekvés, hanem előrelépést jelent a román-magyar kapcsolatok rendezése irányába" - fogalmazott az EMNT elnöke.

Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy csakis az EU kereteiben teljesedhet ki a magyar kultúrnemzet. Ezért úgy vélte, a magyar-román viszony is csak az EU keretén belül rendezhető.

Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint az erdélyi magyarság magát is hibáztathatja amiatt, hogy az elmúlt harminc év alatt nem sikerült érdemi párbeszédet elérnie a többséggel. Ennek okát abban látta, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet "az önkormányzás helyett felfedezte a kormányzás örömeit".

Sabin Gherman televíziós szerkesztő az erdélyi román-magyar párt létrehozását és a közös fellépést szorgalmazta,

mert úgy vélte: az erdélyi románok, az erdélyi magyaroknál is nagyobb kisebbséget képeznek ma Romániában. Sajnálatosnak tartotta, hogy a felvidéki Most-Híd párt negatív tapasztalata legalább tíz évvel visszavetette az erdélyi román-magyar összefogás ügyét.

Lucian Nastasa Kovács történész és Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is az oktatás fontosságát hangsúlyozta a román-magyar viszony rendezésében. Utóbbi kijelentette: tíz év múlva gépek fogják az értelem szerinti fordítást végezni, és

az egymással marakodó romániai közösségek tananyaggá válnak arra, hogy hogyan nem kellett volna csinálni.

Hasonló szellemben beszélt Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke is. Szerinte ki kell szállni a 19. századi nemzetállami "hungaromán paradigmából", mert

ha a centenárium arról szól, hogy ki mit nyert és ki mit veszített, soha nem lehet megoldani a román-magyar kérdést.

Úgy vélte: az új paradigmára jellemző evidenciákat kell hangoztatni: azt például, hogy a románok és magyarok partnerek az EU-ban.

A konferencia résztvevői felhívásban kérték a román parlamentet, hogy nyilvánítsa a vallásszabadság napjává a vallásbékét 450 éve meghirdető tordai országgyűlés napját.