A leginkább esélyes jelöltek bemutatkozására szervezett konferenciasorozat türingiai állomásán, a Seebach nevű községben tartott fórumon a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának korábbi (2000-2002) vezetője kiemelte, hogy
Németország az egyetlen állam a világon, ahol a menedékjog alkotmányos egyéni alapjog.
Szerinte ez a különlegesség akadálya lehet egy közös európai uniós rendszer kialakításának, mert Németország szélesebb körű lehetőséget biztosít a menedékjog megszerzésére, mint az összes többi tagállam. Mint mondta, meg kell fontolni, hogy fenntartható-e a szabályozás "a jelenlegi formájában, ha valóban akarunk európai bevándorlási és menekültügyi politikát."
Merz szerint nagy és nyilvános vitát kellene folytatni arról, hogy a szabályt nem kellene-e kiegészíteni egy megkötéssel, miszerint
a politikai menedékjog csak bizonyos feltételek mellett adható meg.
A német alaptörvényben a 16/a paragrafus kimondja, hogy a politikai üldözöttek menedékjogot élveznek Németországban. Ennek az előírásnak minimális hatása van a menekültügyi rendszer mindennapi működésére, rendszerint a menedékjogi kérelmek 1-1,5 százalékát fogadják el a 16/a paragrafus alapján. A szövetségi belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az idén a január-októberi időszakban 2403 személy, a kérelmezők 1,3 százaléka kapott politikai menedékjogot.
Azonban Friedrich Merz felvetése így is alig néhány óra alatt élénk nyilvános vitához vezetett.
Így például a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s belügyminisztere, Herbert Reul csütörtök reggel a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva óvott az alaptörvényben rögzített politikai menedékjog megkérdőjelezésétől, kiemelve, hogy a második világháború után megalkotott szabályt jó okból, a politikai üldöztetéssel kapcsolatos német történelemi tapasztalatokból okulva vezették be. A felvetést a szociáldemokraták és a Zöldek is bírálták,
a jobboldali ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) részéről viszont kiemelték, hogy az ötlet tőlük származik, és úgy tűnik, Freidrich Merz olvasta a párt alapprogramját.
A három leginkább esélyes CDU-elnökjelölt - Friedrich Merz, Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter - közös fórumainak sorozata folytatódik.
A párt új vezetőjét a december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszuson választják meg.
Közben kiszivárgott egy német belügyi dokumentum, amely szerint nem lett volna semmilyen jogi akadálya a német határok lezárásának 2015 őszén. Mivel egy-másfél millió illegális migránsról volt szó, Németország akár a schengeni határt is visszaállíthatta volna. Merkel azonban politikai okokból ezt elutasította.
Ezt mégsem tette meg, ennek köszönhetően
másfél millió illegális bevándorló áramlott be Németország területére.
Így viszont sok százezer migránsról a mai napig nem tudja a német kormány, merre járnak. Sőt, a tartományi hatóságoknak sincs információjuk arról, hogy egyáltalán az ország területén vannak-e.
Látható, hogy az egész bevándorlási krízis és annak minden járuléka még a német politikai pártokon belül is vitát gerjeszt, nincs mindenben egységes álláspont. Ugyanakkor érezhető, hogy nincs mindenkinek érdekében, hogy egy második világháború után meghozott jogszabályt felülvizsgáljanak, annak ellenére, hogy valószínűleg a politikai menedékjogot a németek sem arra az esetre találták ki, amikor migránsok ezrei és százezrei akarnak naponta az Európai Unió, illetve Németország területére lépni. Nagyjából két hét múlva választanak új CDU-elnököt Németországban, a választásnak az egyik legnagyobb tétje, hogy a konzervatívabb és visszafogottabb bevándorláspolitikát meghirdető Friedrich Merz vagy Jens Spahn kerül ki győztesnek, vagy a várhatóan a merkeli politikát egy az egyben folytató Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár.
A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb jelölt Friedrich Merz, így közel a Willkommenskultur teljes bukása.