Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormány több tagjából és Anne Hidalgo Párizs főpolgármesteréből álló hivatalos delegáció emlékezett meg az Iszlám Állam katonái által elkövetett terrortámadás harmadik évfordulóján az áldozatokról.
Idén először a bevándorláspárti köztársasági elnök, Emmanuel Macron nem vett részt a megemlékezésen. Tavaly Macron és elődje, a támadások idején hivatalban lévő Francois Hollande együtt járták végig a támadás színhelyeit.
Akkor Macron jelezte, hogy első és utolsó alkalommal vett részt a hivatalos főhajtáson, mert nem szeretne „a folyamatos megemlékezésbe" temetkezni.
Mint közismert, a 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclan koncertterembe, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet.
A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek.
A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.
A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.
A Szíriában kitervelt támadássorozatot többségében Belgiumban élő, migráns hátterű francia állampolgárok hajtották végre, akiket az Iszlám Állam képzett ki a közel-keleti országban.
Francia sajtóértesülések szerint a merénysorozat nyomozati szakasza egy évben belül lezárul, és a perre várhatóan 2020-ban kerülhet sor.
A vádlottak padján Salah Abdeslam, a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja mellett a támadás logisztikai lebonyolításért felelős dzsihadisták ülnek majd.
Abdeslamot 2018. április 23-án Brüsszelben 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték
gyilkossági kísérlet és tiltott fegyvertartás miatt azért, mert 2016. március 18-án, mikor megpróbálták elfogni őt, akkor tüzet nyitott, és megsebesített négy rendőrt.
A párizsi terrorcselekmény miatt még nem állították bíróság elé, ez várhatóan két év múlva fog megtörténni.
A támadással kapcsolatosan eddig 11 terroristát helyeztek előzetes letartóztatásba, és további hét ellen van nemzetközi elfogató parancs érvényben.
A merényletsorozat valamennyi kitervelőjével és megrendelőjével viszont végeztek a nyugati titkosszolgálatok:
az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal Szíriában megölték az amerikai és a francia erők.
A későbbi terrorista háromszor járt hazánkban, annak érdekében, hogy
az ide érkezett migránsok köréből toborozzon társakat a későbbi terrortámadásaik végrehajtásához.
Abdeslam először 2015. augusztus 30-án jött Magyarországra, Kiskőrösről szállított el két terroristát - név szerint Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot -, akik később a Stade de France stadionnál és párizsi kávézóknál követtek el merényleteket.
Bilal Hadfi és Chakib Akrouh 2015. augusztus 25-én illegálisan lépte át a déli határt. Az egyik mobiltelefonjukat az erdőben megtalálták a magyar terrorelhárítás szakemberei, és a készülék adatai alapján megállapították, hogy
a terroristák mozgását az Iszlám Állam szíriai központjából irányították.
Abdeslam másodszor szeptember 9-én érkezett – Németországon és Ausztrián át - Budapestre, és parkolt le a Keleti pályaudvar közelében, majd háromnegyed órányi időzés után autójával visszaindult Belgiumba.
Közben a magyar nyomozók kiderítették, hogy 2015. szeptember elején ismét hazánkba érkezett három, az Iszlám Állam által kiképzett katona: a 29 éves, algériai származású Omar Mostefai, a 28 éves, ugyancsak algériai Sami Amimour és a 23 éves, marokkói származású Foued Mohamed-Aggad.
Ők hárman szeptember 9-én már biztosan Budapesten voltak –
egy szíriai embercsempész segítségével foglaltak szobát az arab tulajdonban lévő zuglói Grand Park Hotelben.
A három terrorista hamis szír útlevelekkel jelentkezett be. A migránsok összesen hét napot töltöttek a hotelban.
Főleg feltöltőkártyás mobiltelefonokkal kommunikáltak társaikkal, a kártyákat rendszeresen cserélgették.
Annyit biztosan lehet tudni, hogy
szeptember 16-án a Keleti pályaudvarhoz mentek, ahol ezer eurót vettek fel egy pénzátutalási rendszeren keresztül.
Az összeget Salah Abdeslam belgiumi bűntársa utalta át, és Jamal Salah néven vette fel Omar Mostefai.
Abdeslam szeptember 17-én tért vissza a magyar fővárosba.
Még aznap találkozott is a három férfival. 14 óra 40 perc körül röviden beszélgettek a Keleti pályaudvar parkolójában.
Nem sokkal később Abdeslam bejelentkezett a közeli, Rákóczi út 30. alatti Hotel 30-ba. Itt később megtalálták a belga tartózkodási engedélyének fénymásolatát.
Aznap este 10 óra körül Abdeslam egy Audi A6-ossal ment vissza értük a pályaudvarhoz, és négyen indultak az osztrák határ felé.
A három utasa hajtotta végre november 13-án a mészárlást a párizsi Bataclanban.
A terrorfenyegetettség ugyanakkor továbbra is fokozott, a készültségi szint jelenleg is a legmagasabb az országban.
A hatóságok most elsősorban a potenciális magányos elkövetőkre és a börtönökből szabaduló, terrorizmussal kapcsolatosan elítélt iszlamista radikálisok megfigyelésére koncentrálnak.
A jövő év végéig
48 iszlamista terrorizmussal kapcsolatos elítélt és több mint négyszáz olyan, köztörvényes bűncselekményekért elítélt szabadulhat, akik a börtönben radikalizálódtak.
Az igazságügyi minisztérium szerint velük a próbaidőre szabadlábra helyezettek integrálásával megbízott szakemberek foglalkoznak.
Jóllehet a 2016-os törvénymódosításokkal a terrorizmusért elítélteket nem lehet próbaidőre szabadlábra helyezni,
a párizsi főügyész szerint elengedhetetlen, hogy a szabadulást követően is megfigyelés alatt tartsák őket, ezért a próbaidős szervek foglalkoznak velük.
A fegyházakon belül is folyamatos a radikálisok megfigyelése: november 5-én 726 iszlamista terrorista töltötte a börtönbüntetését, és 1704 radikalizálódott elítéltet tartottak nyilván a titkosszolgálatok.
A vizsgált ügyek száma csökkent, elsősorban azért, mert a vártnál kevesebb dzsihadista tért vissza Szíriából és Irakból az Iszlám Állam részleges vereségét követően.
Laurent Nunez francia belügyi államtitkár, a titkosszolgálatok korábbi vezetője szerint 261 hazatért dzsihadista perét készítik elő az ügyészségen, további
hétszáz migráns hátterű francia állampolgár azonban továbbra is Szíriában és Irakban tartózkodik,
akiknek többsége nem tud vagy nem akar visszatérni Franciaországba.
Iszlamista szélsőségesek idén két merényletet követtek el.
A dél-franciaországi Carcasonne-ban és Trebes-ben márciusban
egy marokkói migráns négy áldozatot követelő túszejtési akciót hajtott végre, májusban pedig a párizsi Opéra közelében egy csecsen származású dzsihadista leszúrt egy járókelőt.
A számok azt mutatják, hogy miközben a francia társadalomnak kevesebb mint 1 százaléka vallja magát zsidónak, a főleg a muszlim migránsok által elkövetett rasszista bűncselekmények több mint 50 százaléka ellenük irányul.
Nem véletlen tehát, hogy
a franciaországi zsidók menekülnek az országból.
Az idei év első 9 hónapjában 69 százalékkal emelkedett az antiszemita bűncselekmények száma.
Csak január és szeptember között 386 antiszemita bűncselekményt követtek el.
Közben a keresztényellenesség is felerősödött.
Az Iszlám Állam két migráns hátterű terroristája, Adel Kermiche illetve, Nabil Abdel Malik Petitjean 2016 júliusában, mise közben rontott be egy templomba Franciaország északi részén, Saint-Étienne-du-Rouvray városában.
Itt túszul ejtették a papot, két apácát és három másik embert. A 86 éves Jacques Hamel nevű papot térdre kényszerítették, majd
elvágták a torkát.
Közben azt kiabálták:
Allah akbar, és keresztények, uralkodunk rajtatok.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Franciaország és a francia emberek még sokáig kénytelenek az állandó terrorfenyegetettség árnyékában élni.
