A számok szintjén a következőképpen fejezhetőek ki Macron dilettáns gazdaságpolitikájának eddigi eredményei:
9 millió szegénységi küszöb alatt élő ember, további 4 millió, akik súlyos lakhatási válsággal küszködnek, 9,3%-os munkanélküliségi ráta (ez 6,5 millió franciát jelent), a fiatalok körében viszont a munkanélküliek aránya még ennél is magasabb, eléri a 25%-ot.
A folyamatosan növekvő államadóság jelenleg 2300 milliárd euró, ami a GDP 97%-ának felel meg.
Ezek tehát a progresszív, macroni gazdaságpolitika eredményei.
Ez nem csupán a bevándorláspárti elnök másfél éves elnökségének a mérlege, hiszen
Macron már hat éve gyakorol negatív hatást a francia gazdaságra.
2012 májusában ugyanis az újdonsült szocialista államfő, François Hollande gazdasági és pénzügyi tanácsadója lett, ezt a tisztséget 2014 augusztusáig töltötte be, mikor kinevezték gazdasági, ipari és digitálisügyi miniszternek.
Macron pontosan két évig volt gazdasági miniszter, de semmilyen pozitív változást nem tudott elérni.
Nadine Morano, a jobbközép Republikánusok (Les Républicains-LR) európai parlamenti képviselője – aki egyébként a Magyarországot elítélő, durva hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés ellen szavazott szeptemberben – a 2019-es francia költségvetésre hivatkozással fejtette ki álláspontját egy televíziós interjúban.
Elmondta, hogy
Macron megemelte a bevándorlásra fordítandó költségvetési hozzájárulást további 200 millió euróval, ami összesen 1,5 milliárd eurót (majdnem 500 milliárd forint) jelent majd a francia adófizetőknek,
csak a migrációs, integrációs költségvetési fejezetben.
Ebben a költségben jelentős összeget tesz ki a kísérő nélkül érkező, magukat kiskorúaknak vallók integrációja, ami Morano szerint a jelenség politikailag korrekt változata, itt ugyanis valójában arról van szó, hogy ezek az állítólag kiskorúak illegálisan jutottak be Franciaországba.
Egyes információi szerint csak
a Párizst körülvevő, Île-de-France megyében az idén 2 milliárd eurót tesznek ki (ez mintegy 650 milliárd forint) a migráció költségei, és ez az összeg folyamatosan nő.
További 1 milliárd eurót orvosi segítségnyújtásra irányoztak elő, szintén a migrációs fejezeten belül.
Ha ezeket a számokat összesítjük, 4,5 milliárd eurót kapunk, miközben a benzináremelésből a francia büdzsének 5 milliárd euró bevétele lesz.
A hozzászólók között volt, aki kiszámította, hogy
az adófizetőknek fejenként ez 169 euró (55 ezer forint) többletet jelent majd havonta.
A képviselő egy korábban a Europe1 televíziónak adott interjújában egyértelműsítette: a Republikánusok a benzinre kivetett többletadók eltörlését követelik.
A többletadók ellen egyébként már második hete százezrek tiltakoznak egész Franciaországban.
Macron tehát az egész francia társadalomra súlyos terheket rak, csak azért, hogy finanszírozni tudja a bevándorlást.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az elnök nem környezetvédelmi okok miatt emeli meg a benzin adóterheit, és a klímaváltozással összefüggésben bejelentett új hatóság is csak szemfényvesztés és figyelemelterelés a valódi problémáról, a migrációról.
A macroni rezsim számára létkérdés a migráció fenntartása.
Egyrészt jövőre európai parlamenti választások lesznek, ahol a migráns hátterű francia állampolgárok tömegesen szavazhatnak majd rá, miként ez a 2017-es elnökválasztásokon is megtörtént, másrészt erőt gyűjt a következő, 2022-ben esedékes államfőválasztásra.
Ahogy az Origo is már többször részletezte, Macron a különböző felmérések alapján az Ötödik Köztársaság legnépszerűtlenebb államfőjének számít, a támogatottsága alig 20% körül ingadozik, tehát
létszükség számára a migránsszavazatok besöprése.
Ezért kellenek az újabb és újabb adóemelések.