Az Európai Parlament (EP) elfogadta az unió 2020 utáni, következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját. Az álláspont szerint az EP az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot kiindulópontnak tekinti, és úgy véli, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előtte álló fontos kihívásokra.
Deutsch Tamás és Erdős Norbert fideszes EP-képviselők kijelentették, hogy Magyarország számára továbbra is elfogadhatatlan a 2020 utáni pénzügyi keretre vonatkozó javaslat. „Nem engedhető meg, hogy a regionális fejlesztések és a közös agrárpolitika forrásai lássák kárát a bizottság elképzeléseinek.
Meg kell védenünk a magyar gazdák, vállalkozások és polgárok érdekeit.
Amennyiben ezekre nem kapunk egyértelmű garanciát, nem várható megállapodás a 2019-es EP-választások előtt” - hívta fel figyelmet Deutsch Tamás.
Kijelentette, az uniós fejlesztési pénzek nem „könyöradományok”. A magyar régiók objektív feltételek alapján jogosultak ezekre a forrásokra. A képviselő közölte,
a javaslat bevezetne egy migrációs bónuszt is, miszerint az EU 400 eurót fizetne minden befogadott migráns után az ebben jól teljesítő régióknak.
Az uniós költségvetéshez kapcsolnának egy migrációs feltételrendszert is, amelynek „homályos megfogalmazása arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság továbbra sem vetette el a migránsok tagállamok közötti elosztásának tervét” - húzta alá.
A bizottsági javaslat a külső határok védelmének megerősítésére is kevés figyelmet fordít, pedig az illegális migráció megfékezésének elengedhetetlen feltétele a külső határok megerősítése - tette hozzá.
Erdős Norbert szerint „elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság és az osztrák elnökség tárgyalási javaslata a mezőgazdasági költségvetés jelentős, 15 százalékot meghaladó csökkentését javasolja 2020 után és tovább redukálja a halászok és haltenyésztők számára szánt uniós forrásokat”.
Mint arról korábban beszámoltunk, kevesebb pénzt szánna Brüsszel a mezőgazdaságra, a fejlesztési politikákra és a közvetlen kifizetésekre a 2021-27-es költségvetési ciklusban.
Brüsszel a jogállamiság elvére hivatkozva pénzeket függesztene fel az általuk kiszemelt országokban.
Deák Dániel szerint ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.