A visszaeső, terrorizmus miatt elítélt dzsihadisták száma is növekszik, emiatt komoly az aggodalom. A belga börtönökben uralkodó állapotokról itt írtunk.
Ahogy Franciaországban, úgy Belgiumban is
rengeteg halálos áldozattal járó merényletet követtek el az elmúlt néhány évben.
2014-ben 4 zsidót gyilkolt meg egy radikális muszlim terrorista, 2016-ban a zaventemi nemzetközi repülőtérre és
a brüsszeli metróra koncentrált terrortámadásban 32-en haltak meg, és több százan, köztük két honfitársunk is súlyosan megsebesültek.
Tavaly Liège-ben 3 áldozatot követelt egy radiális muszlimok által szervezett terrortámadás. De a 137 halálos áldozattal és több mint
400 súlyos sebesülttel járó 2015-ös párizsi terrortámadást is Belgiumból, Brüsszel migránsgettójából, a hírhedt Molenbeekből irányították.
A hírszerzés hosszú idő után először hozta nyilvánosságra a 2017-18-as évről szóló jelentését, amelyet Franciaország vezető konzervatív lapja, a Le Figaro szerzett meg.
Az elemzés a muszlimok börtönökben történő radikalizálódását egyértelműen úgy értékeli, hogy emiatt újabb terrormerénylet hullámtól kell tartani.
A biztonsági szolgálatok jelentése alapján
a börtönökben radikalizálódott iszlamisták egész generációja nőtt fel, a veszélyes bűnözök közül sokan szabadlábon vannak vagy az Iszlám Állam kötelékében harcolnak.
Ez nem új keletű jelenség Belgiumban, de a titkosszolgálatok szerint még ma is tart a folyamat.
Sokan a börtönben lesznek radikálissá, olyanok is, akik köztörvényes bűncselekmény miatt kerültek oda, ám a fegyházban radikalizálódnak és terroristaként jönnek ki.
Konkrét példaként hozza fel a Le Figaro Benjamin Herman szerepét, aki a tavalyi liège-i merénylet kitervelője volt.
A nyomozók kiderítették, hogy a két rendőrtisztet is meggyilkoló terrorista a börtönben radikalizálódott, hasonlóan ahhoz a 130 most is fogvatartotthoz, akiket radikálisként tartanak nyilván.
A jelentés szerint a börtönöket fokozottan kell figyelni emiatt, de az elemzők és a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyon nehéz megállapítani, hogy valójában ki tekinthető radiálisnak.
A börtönökben ugyanis kétfelé esettel lehet találkozni:
az egyik esetben a fogvatartott nyíltan szélsőséges, hirdeti a radikális iszlám tanait, de a másik esetben a radikalizálódó bűnöző nem fedi fel magát, magában gyűjti az információkat, diszkrét és ez által felismerhetetlenül radikalizálódik.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a belga börtönökben jelenleg soha nem látott számú terrorizmus miatt elítélt fogvatartott van.
Ezek között szép számban vannak visszaesők is, akiket még 2001-2011 között tartóztattak le terrorcselekmény miatt, és akik
nagy valószínűséggel már terjesztik a szélsőséges tanokat, és terrortámadásokat szervezhetnek.
Szabadulásuk után 25-30 évesek lesznek, ez egy újabb terrorista hullámot indíthat el.
A szakértők ezenkívül egy látens terrorveszélyről is beszélnek Belgiumban, ráadásul a Szíriában harcoló migráns hátterű belga állampolgárságú terroristák is nagyon nagy számban vannak a 11,4 milliós lakosságszámhoz viszonyítva.
Csak 2012 óta 450 belga állampolgár ment Szíriába harcolni, ezek egyharmada már visszatért.
A fentiek miatt joggal nevezik a szakértők Belgiumot az európai dzsihadizmus fészkének.