Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Először látogatott miniszterelnökként Izraelbe Orbán Viktor, ahol Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Reuven Rivlin izraeli államfővel is négyszemközti tárgyalásokat folytat a két ország kapcsolatának szorosabbra fűzéséről.
Pontosan egy évvel ezelőtt járt hivatalos látogatáson Budapesten Benjamin Netanjahu, az izraeli miniszterelnök pedig már akkor egyértelművé tette, hogy
kormánya prioritásként kezeli a diplomáciai kapcsolatok minél szorosabbra fűzését Magyarországgal,
illetve a visegrádi országokkal. Netanjahu előtt utoljára Jichák Samír izraeli miniszterelnök járt Budapesten 1989-ben, a kormányfő tavaly nyári vizitje tehát már önmagában szimbolikus erővel bírt, Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott négyszemközti tárgyalásai után pedig úgy fogalmazott: a két ország kapcsolatában új fejezet nyílik – ez ugyanis egy olyan együttműködés kezdetének az alapja, amely a jövőről szól.
E szavak súlya pedig a hétköznapi diplomáciában is tetten érhető, legalábbis ez derült ki Yossi Amrani, Izrael állam budapesti nagykövetének szavaiból: a diplomata az Origónak azt mondta, hatalmas előrelépések történtek a kétoldalú kapcsolatokban, a két ország pedig kölcsönösen számíthat egymás támogatására mind a nemzetközi színtéren, mind pedig gazdasági együttműködés terén. Ezt támasztja alá, hogy
Benjamin Netanjahu a külföldi vezetők közül először gratulált Orbán Viktornak az áprilisi újraválasztásához,
egyúttal pedig izraeli látogatásra invitálta a magyar kormányfőt.
Orbán Viktor delegációjának a magyar kormány négy minisztere is tagja – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Csütörtök délelőtt kerül sor a két miniszterelnök négyszemközti megbeszélésére, majd a plenáris tárgyalás következik, amelyen magyar részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vesz.
Szintén csütörtökön fogadja Orbán Viktort Reuven Rivlin izraeli államfő,
majd pedig a magyar kormányfő hazánkhoz kötődő, illetve magyar származású izraeli személyiségekkel találkozik. A program szerint találkozik David Lau askenázi főrabbival, valamint felkeresi a Jad Vasem emlékközpontot, ahol koszorút is elhelyez, majd fát ültet a Nemzetek Ligetében.
A kapcsolatoknak egyébként fontos alapja, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és támogatja a hazai zsidó közösség fejlődését. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke múlt héten a Times of Israel című portálnak nyilatkozva háláját fejezte ki Orbán Viktornak az izraeli állammal való kapcsolat erősítéséért, és úgy vélte: a kormányfő izraeli útja jót tesz a magyarországi zsidó közösségnek.
Izrael egy erős ország, így ez Orbán Viktor külpolitikájának győzelmét jelenti
– fűzte hozzá a Mazsihisz-elnök.
Hasonlóképp nyilatkozott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, aki szerint alig van hatékonyabb eszköz az antiszemitizmus csökkentésére, mint az, hogy a magyar kormányfő nyíltan dicséri a zsidó állam által elért eredményeket a nemzetközi porondon. Ennek legutóbbi példája, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a július elején megrendezett ülésén Magyarország támogatott egy, az antiszemitizmust elítélő nyilatkozatot.
Orbán Viktor azonban nem fog palesztin vezetőkkel találkozni, annak ellenére, hogy a bevett szokás szerint az Izraelbe látogató állam- és kormányfők a Palesztin Hatóságnál is tiszteletüket szokták tenni – írta az Israel Hayom napilap. Az izraeli lap szerint azért, hogy a protokollszokásoknak valamennyire eleget tegyenek, a palesztin területekre, pontosabban a betlehemi Születés Templomába Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fog majd ellátogatni.
Korábban Sebastian Kurz osztrák kancellár sem találkozott palesztin vezetőkkel,
amikor idén júniusban Izraelbe látogatott.
A látogatás kapcsán az Israel Hayom arról is írt, hogy minden nemzetközi kritika ellenére több, a lap birtokába került dokumentum is világosan bizonyítja, hogy a magyar kormányfő 2010 óta egyértelműen Izrael pártján áll a nemzetközi politikában. Az egyik dokumentumot a magyar külügyminisztérium állította össze, amiben többek között szerepel, hogy 2015-ben Magyarország nem volt hajlandó támogatni azt a 16 EU-ország által szorgalmazott javaslatot, ami külön elbírálás alá helyezte volna a ciszjordánai területeken készített árukat. Magyarországhoz hasonlóan Csehország, Horvátország és Románia sem volt hajlandó elítélni Donald Trump amerikai elnököt azért, mert Jeruzsálembe helyezte az amerikai nagykövetséget.
A lap birtokába került másik dokumentum arról szól, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados győzelme óta milyen intézkedéseket hozott a kabinet az antiszemitizmus leküzdésére. A 16 oldalas összeállításban szerepel többek között, hogy
a kabinet a holokauszt-túlélők nyugdíj-kiegészítését 50 százalékkal emelte,
alaptörvénybe foglalták az antiszemita beszéd tilalmát, jelentős zsinagóga- és temetőfelújítások kezdődtek. A cikk megemlíti azt is, hogy Orbán Viktor többször határozottan kijelentette, hogy semmilyen toleranciát nem tűr meg antiszemita cselekedetekkel szemben.
