A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen részt vett a magyarellenességéről hírhedtté vált Mircea Dusa szociáldemokrata párti prefektus, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és a szövetség egy-egy marosvásárhelyi szenátora és képviselője is.
A felek a tárgyalások után a magyar közmédiának elmondták,
csak a magyar tagozat diákjainak az egyelőre el nem ismert vizsgáiról tárgyaltak.
Az egyetemen belüli önálló magyar struktúrák létrehozásáig nem jutottak el.
Kelemen Hunor szerint egyetértettek abban, hogy a diákoknak nem szabad kárt szenvedniük a magyar tagozat és a román vezetés vitája miatt.
A kétnyelvű Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi, a két egyetem román vezetése által önkényesen végrehajtott „egyesülése" eredményeképpen létrejött MOGYTTE-n
pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit, mert a magyar tanárok nem az egységes vizsgarend szerint vizsgáztattak.
Az egyetemen a most zajló vizsgaidőszaktól vezették be, hogy azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol tagozatán is megtartani a vizsgákat.
A magyar oktatók mintegy 90 százaléka december végén aláírásával nyomatékosította, hogy
nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot.
A tanárok az egységes vizsgarendszert megalázónak tartották, de a többi között azt is problémásnak látták, hogy kötelezi a közös bibliográfia használatát, és
kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.
Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta: azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, hogy az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat.
Ezt azonban a magyar tagozat képviselői elutasították, mivel diszkriminatív lenne a magyar diákokra nézve
Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője a tárgyalások után elmondta: nem kaptak ugyan ígéretet arra, hogy a vizsgajegyeket elismeri az egyetem vezetése, de meggyőződése, hogy a diákok nem fognak kárt szenvedni.
„Elképzelhető, hogy mi fegyelmit kapunk. (...) Együtt élünk ezzel hét-nyolc éve. Minden oktató elmegy a saját kérdéseivel és levizsgáztatja a diákokat. Ha a dékáni hivatal nem akarja ezeket a jegyeket bevezetni a katalógusba, mi le fogjuk adni a vizsgaeredményeket lepecsételt borítékban, iktatószámmal, és aztán ők magyarázzák meg a diákoknak, hogy miért nem jó ez így. Lépéskényszerben van az egyetem vezetése is, mert a szesszió végén nehéz elmagyarázni a külvilágnak, a minisztériumnak, hogy nincs lezárva a diákok helyzete. Ezért vagyok én nyugodt. Azt nem lehet bevállalni, hogy egy egész tagozat nem megy át a vizsgán. Ezt el kell magyarázni máshol is" - mondta a tagozatvezető.
Kelemen Hunor a tanárokkal szembeni bizalmatlanság jeleként értelmezte, hogy az egyetem vezetése nem engedi meg a professzoroknak, hogy úgy tanítsanak és úgy vizsgáztassanak, ahogy jónak látják.
„Ezt a bizalmatlanságot fel kell oldani" - jelentette ki, majd hozzátette:
a felek megegyeztek arról, hogy a vizsgaidőszak után folytatódnak a tárgyalások, amelyeknek immár az önálló magyar kar kérdését is rendezniük kell.
Az RMDSZ-elnök közölte:
nincsen olyan érv, amivel meg lehetne magyarázni, hogy az egyetemen működhet angol nyelvű kar, és nem működhet magyar nyelvű kar.
Arra utalt, hogy az önálló magyar oktatási struktúrák létrehozását évek óta következetesen elutasító román egyetemi vezetés január közepén
angol nyelvű kar létrehozásáról döntött.
A hétfői tárgyalás előtt legalább ezer magyar diák gyűlt össze a rektori hivatal elé, hogy követelje a magyar kar létrehozását.
Tartsák be azt a törvényt, amit nyolc évvel ezelőtt hoztak meg és a Babes-Bolyai, illetve a Színművészeti Egyetem hasonmására nálunk is alakuljon meg végre a különálló magyar kar
– jelentette ki Ladányi Emmánuel, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) nyilatkozva.
A diákok az utolsó pillanatban megváltoztatott vizsgáztatási szabályzatot is kifogásolták. És úgy általában az elmúlt években végbement változásokat.
Engem leginkább az zavar, hogy a szessziónak meg a vizsgaperiódusnak nem arról kéne szólnia, hogy azon gondolkodunk, hogy vajon elfogadják-e a vizsgáinkat hogy vajon érdemes volt-e tanulni? Hanem arról, hogy minden erőnket összeszedve tanuljunk, és erre tudjunk csak koncentrálni
– közölte egy hatodéves magyar hallgató az ETV-nek.
Ahogy az Origo arról többször is beszámolt, a MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.
A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés.
Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben.
Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést.
Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és
a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.