Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének uniós migrációs politikájáról tartott vitáján Avramopulosz azt mondta, hogy az illegális bevándorlók száma lényegesen csökkent, ugyanakkor egyes tagállamok politikai reakciója továbbra sem változik.
A görög biztos arról beszélt, hogy az uniós erőfeszítések ellenére mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják illegális módon átlépni Európa határait. Szerinte ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió a jelenséget ne tudná kezelni.
Avramopulosz köszönetet mondott azoknak a tagállamoknak, amelyek
migránsokat fogadnak be a nemrégiben Máltán kikötött, Soros György által finanszírozott német álcivil szervezet által bérelt hajóról.
Közölte, hogy egy közös uniós migrációs megközelítés elfogadásáig
az Európai Bizottság ideiglenes megoldások kidolgozásáról tárgyal az egyes tagállamokkal,
amelyek lehetővé teszik, hogy az unió „még szolidárisabban” lépjen fel a bevándorlásnak legjobban kitett tagországokkal.
Részletekre ugyanakkor továbbra sem tért ki, csupán hangzatos közhelyeket ismételt,
mint például: „Itt az idő az unió menekültügyi szabályainak frissítésére. Itt az idő, hogy a kormányok vállalják a felelősségüket, és ne az Európai Bizottságot hibáztassák a fenntartható megoldások meghozatalának elmaradásáért.” Ez utóbbi különösen érdekes, ugyanis
Avramopulosz és a bizottság éppen azokat a kormányokat támadja a legerősebben, akik válallják a felelősséget és cselekednek.
Úgy tűnik, Junckerék úgy gondolják, hogy a kormányoknak a bizottság helyett, a bizottság döntéseiért kellene felelősséget vállalni.
Dimitrisz Avramopulosz szavait éppen
az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) a legfrissebb statisztikái cáfolják.
Magyarán arról van szó, hogy a májusi európai parlamenti választások előtt a bevándorláspárti brüsszeli elit ismét megpróbálja tagadni a valóságot a migrációs helyzetről, szavazatmaximalizálás céljából.
Az IOM adatai alapján a Spanyolországba érkező migránsok száma tavaly kifejezetten megnőtt. Ez azzal magyarázható, hogy június 1-től egy bizalmatlansági indítvány – tehát nem választások – által
átvették a hatalmat a bevándorláspárti szocialisták, Pedro Sánchez vezetésével.
Sáncheznek, miután kinevezték kormányfőnek, az első dolga az volt, hogy
titokban találkozzon Soros Györggyel.
Ezt követően a migránsok száma hirtelen megugrott.
Míg 2017-ben csak 28 707 migráns érkezett a mediterrán országba, addig 2018-ban ez a szám 65 301 lett.
Ez 162%-os növekedést jelent egy év leforgása alatt.
A szélsőbaloldali athéni kormány bevándorláspárti politikája miatt a Görögországba érkezett illegális bevándorlók száma is megnőtt. Tavalyelőtt 35 052 migráns érkezett az országba, tavaly pedig már 49 158.
Ez nagyjából 43%-os emelkedést jelent.
A szocialista vezetésű Málta szigetére jött illegális bevándorlók száma is látványosan emelkedett. 2017-ben alig 20-an jöttek, 2018-ban viszont 1445-en.
Ez több mint 70-szeres növekedésnek felel meg.
Az érkező migránsok száma
csupán azon tagállamokban csökkent, amelyek felléptek az illegális bevándorlás ellen, mint például Olaszország.
Tavalyelőtt 119 369 migráns jött a dél-európai országba, míg 2018-ban csupán 23 370.
A valóban jelentős, 80% körüli csökkenés Matteo Salvini belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes bevándorlásellenes politikájának köszönhető.
A legsúlyosabb a helyzet a migránsok miatt Cipruson tapasztalható.
Havonta több mint ezer migráns érkezik Ciprusra Szíriából, Libanonból és Törökországból – közölte a ciprusi bevándorlási hivatal vezetője a helyi Alfa televíziónak nyilatkozva.
Andreasz Hrisztofi rámutatott arra, hogy
a lakosság számához mérten így Ciprusra érkezik a legtöbb migráns.
2018-ban 7760-an jöttek Ciprusra, ami
az előző évhez képest 70 százalékos emelkedés.
Ciprus a libanoni és szíriai partoktól 170, Törökországtól mintegy 70 kilométeres távolságra fekszik.
A nagyjából egymillió lakosú szigetországban mintegy
10 ezer illegális bevándorló él, és rajtuk kívül még mintegy 10 ezren várakoznak
a fővárostól nyugatra fekvő Kokkinotrimita befogadó központban menedékkérelmük elbírálására.
A tábor a ciprusi sajtó szerint túlzsúfolt.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő Dimitrisz Avramopulosz nyilatkozatára reagálva leszögezte: ha az Európai Unió valóban segíteni szeretne, akkor meg kell tudnia akadályozni, hogy migránsok ezrei kockáztassák az életüket a Földközi-tengeren, nyilvánvalóvá kell tennie, hogy
illegálisan nem lehet belépni a kontinensre, fel kell számolnia az embercsempész-hálózatokat.
Rámutatott arra, hogy
a probléma demográfiai okokból a következő évtizedekben sem fog megszűnni,
és a kötelező betelepítési kvóták vagy a humanitáriusnak nevezett vízumok nem jelentenek megoldást, az ezekhez hasonló félreérthető jelzések pusztán ösztönzést jelentenek.
Európának meg kell tudnia védenie a külső határait szárazföldön és tengeren egyaránt, ezt várják el tőlünk választópolgáraink
– közölte álláspontját.