A bíróság döntése 5:4 arányban született meg, a konzervatív bírák az elnöki döntés bevezetése mellett, a liberális bírák pedig ellene szavaztak.
A döntést az első kommentárok a Trump-kormányzat egyértelmű győzelmeként értékelték.
Néhány évvel ezelőttig a transzneműeket elbocsáthatták a hadsereg kötelékeiből, de aztán az előző elnök, a demokrata párti Barack Obama idején ez a politika megváltozott: 2016-ban a hadsereg vezetői bejelentették, hogy azok a transzneműek, akik addig a hadseregben szolgáltak, maradhatnak, és egyúttal közölték, hogy
2017. július 1-jétől nyílik meg ismét a lehetőség, hogy a transzneműségüket nyíltan felvállalókat ismét besorozhassák.
Donald Trump elnöki beiktatása után az új kormányzat másként döntött: az elnök először közölte, majd az akkori védelmi miniszter James Mattis hivatalosan is bejelentette, hogy ezt az időpontot módosítják, és a helyzet tanulmányozására hivatkozva a besorozásokat meghatározatlan időre elhalasztják. Trump 2017 júliusának végén azonban közölte:
a transzneműek semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak az amerikai hadseregben.
Az elnök úgy rendelkezett, hogy vissza kell térni az Obama-kormányzat változtatásai előtti politikához.
A transzneműek és a homoszexuálisok érdekeit védő csoportok több helyen is bírósághoz fordultak, és az alsóbb szintű bíróságok nekik adtak igazat. Jogértelmezésükkel arra kötelezték a védelmi minisztériumot, hogy az elnöki döntést az egész országra kiterjedően függessze fel, és 2018. január 1-jéig engedélyezze a transzneműek besorozását.
A legfelsőbb bíróság kedden hozott döntése ezeket a felfüggesztéseket semmisítette meg, egyúttal lehetővé téve az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy tovább dolgozzanak az ügyön.