Tőkés László az 1989-es temesvári forradalom 30. évfordulójára emlékező, az Európai Parlamentben rendezett konferencián hangsúlyozta, hogy a
forradalom megnyitotta Románia útját a szabad és demokratikus egyesült Európa felé.
A kelet- és közép-európai rendszerváltozás pedig "új fejezetet nyitott öreg kontinensünk történetében", és lehetővé tette a vasfüggöny, illetve a hidegháború által megosztott Európa újraegyesülését - hangoztatta.
"Romániából nézve, illetve az Európai Unióban körülnézve méltán lehet hiányérzetünk annak láttán, hogy a rendszerváltó országok és az unió, valamint az utókor miként becsüli meg korszakváltó közös múltját, ezzel együtt pedig önmagát" - közölte.
Mint emlékeztetett rá, annak idején
egy kis református temesvári gyülekezet vívta élet-halál harcát az ateista-kommunista Ceausescu-diktatúrával és hírhedt titkosszolgálatával, a Securitatéval.
Noha Románia ma "fürdik" a nemzetközi reflektorfényben, még mindig posztkommunista rendszer van hatalmon, amelyből származó mindenfajta nyomorúság köszön vissza harminc év távolából - fűzte hozzá.
Kiemelte, a "nemes kezdetekről és reményekről nem szabad elfeledkezni", emlékezni kell arra, hogy "honnan indultunk, nyíltan szembenézve azzal, hogy három évtized elteltével hová és mire jutottunk".
Véleménye szerint a kérdésekre adott válaszok nem mondhatók megnyugtatónak.
A kezdeti reményekben és tervekben ugyanis csalódni kellett, mivel
a temesvári népfelkelés romániai forradalommá való kiszélesedését követően azonnal államcsínnyel térítették el, és attól fogva forgatókönyvek szerint alakultak a dolgok, melyek végletes módon megakasztották és eltérítették a romániai rendszerváltozást.
Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a múlt század totalitárius rendszereinek ártatlan áldozatairól és gyászos tanulságairól, hogy az 1989-ben elkezdett "rögös úton" haladva valóban együtt lehessen tovább építeni az erős, egységes és versenyképes Európát - hangsúlyozta az erdélyi származású politikus.
Tőkés László továbbá kijelentette, a rendszerváltozást tovább kell folytatni, amely a kisebbségpolitikára is vonatkozik, hogy
végre olyan világ épüljön ki a közép- és kelet-európai országokban, amelyben emberhez méltó módon lehet élni.
Gál Kinga, kolozsvári születésű fideszes európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte,
az elmúlt évtizedek alatt semmi sem változott Romániában, ahol ugyanolyan másodosztályú állampolgárokként néznek a magyarokra, mint korábban.
Az elszenvedett veszteségek újabb pofont jelentenek a bizakodni merő erdélyi magyarság számára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy
Temesvár nélkül nem valósult volna meg határnélküliség,
nem hallathatná hangját a kisebbségi magyarság az Európai Parlamentben, és nem lenne annyi magyar állampolgár Erdély-szerte, sem magyarországi támogatás számukra.
Éberségre, emlékezésre és az erdélyi magyar közösség jussának megőrzésére tanít Temesvár, amely a ki nem apadó remény szimbólumává vált
- tette hozzá Gál Kinga.