Az Európai Bizottság ismét megpróbálja cáfolni a valóságot – írják.
Az uniós intézmények ugyanis az elmúlt hónapok-évek során maguk terjesztettek elő olyan jogalkotási javaslatokat, melyek
ösztönzik a bevándorlást és csorbítják a tagállami szuverenitást.
Ezek között van a Bizottság hétpontos migrációs csomagja egy kötelező és automatikus, felső sapka nélküli elosztási mechanizmussal; a Frontex átalakítása a tagállamok határvédelmi hatásköreinek csorbításával; valamint a „humanitáriusnak” csúfolt migránsvízumok terve is.
E javaslatok továbbra is napirenden, a vonatkozó uniós jogalkotási eljárások folyamatban vannak.
Ráadásul, bár korábban éppen a brüsszeli tisztviselők hangoztatták, hogy a Soros György által ihletett ENSZ Globális Migrációs Paktuma jogilag nem is lesz kötelező érvényű, ezek az uniós kezdeményezések lényegében a paktum megvalósítását, a migráció „menedzselését” célozzák.
Az illegális bevándorlást legálissá „átalakító” mestertervet tehát továbbra sem tette félre az unió jelenlegi vezetése.
A Bizottság állításaival ellentétben az igazság az, hogy:
a felső határ nélküli automatikus elosztás jegyében egy kötelező „képletet” határozott meg.
Ezt az eurokraták átnevezték „referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusnak”, de a mögöttes szándék ugyanaz:
a már itt lévő és a jövőben az unió területére érkező bevándorlók folyamatos szétosztása.
Mindezen felül azokat a tagállamokat, melyek nem kívánnak részt venni e mechanizmusban, „pénzügyi szolidaritás” címszó alatt meg akarják büntetni. Az Európai Parlament 2017. november 16-án támogatta a javaslatot, jelenleg zajlanak az intézményközi tárgyalások.
valódi célja a „migráció menedzselése”.
Erről írt korábbi elemzésünkben megállapítottuk, hogy a tervezet legveszélyesebb pontja az, hogy ha a Frontex vezetője nem találja „megfelelőnek” valamely tagállam határvédelmi intézkedését, a készenléti alakulatokat saját hatáskörben is utasíthatja. Ehhez a jelenlegi szabályokkal ellentétben ráadásul már nem a tagállami minisztereket tömörítő Tanács határozatára lenne szükség, hanem elegendő lenne a Bizottság döntése is. A javaslat jelenleg az Európai Parlament előtt van.
az uniós tagállamok külképviseletein benyújtható „humanitárius” vízumkérelem alapján a menedékkérelem benyújtása céljából Európába utazhatna az igénylő.
Az eljárás tehát azt a célt szolgálná, hogy bár az uniós jog alapján nem eldönthető, az illető személy jogosult-e menekültstátuszra, vagy sem, a vonatkozó eljárást ne az uniós határokon kívül, hanem már az unió területén folytassák le, ahonnan visszatoloncolásra, akár elutasító döntés esetén is – az emberi jogi fundamentalista NGO-k és a velük együttműködő bírósági joggyakorlat miatt – minimális az esély.
Mindezen pontok alapján nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány plakátkampányának a „megcáfolásakor”, igazából a valóságot próbálta megcáfolni, egyébként sikertelenül.