A bevándorláspárti szélsőbaloldali párt kérdéseket intézett a szövetségi belügyminisztériumhoz a migránsokkal kapcsolatosan.
A belügyminisztérium által közzétett adatokból kiderült, hogy
2018 harmadik negyedévében átlagosan valamivel több, mint 6 hónap alatt bírálták el egy migráns menedékkérelmet a hatóságok.
Az első negyedévben még 9,2 hónap kellett ahhoz, hogy döntés szülessen egy benyújtott kérelemről. A második negyedévben ez 7,3 hónapra csökkent – írja a 888.hu a Funke Mediengruppe című német lap információira hivatkozva.
Két évvel ezelőtt még 10,7 hónapig tartott egy elbírálás. A mostani 6 hónapos várakozási idő azonban még mindig messze van a céltól, hiszen
Angela Merkel kancellár 2015-ben abban állapodott meg a tartományi vezetőkkel, hogy 3 hónap alatt el fognak bírálni minden menedékkérelmet.
A jelentés szerint a legtöbbet az afgánoknak kell várniuk, de a szomáliaiak kérelmének elbírálása is hosszabb ideig tart az átlagnál.
Ha valaki Szíriából jött Németországba, az előnyt élvez,
mert az ő ügyében átlagosan már 4,4 hónap alatt döntés születik.
A kísérő nélkül érkező kiskorú migránsoknak átlagosan 7,7 hónapot kell várniuk a menekültkérelmük elbírálására.
Németország-szerte vitáznak arról, hogy milyen eljárással lehetne minél pontosabban megállapítani egy migráns valódi életkorát, hiszen
sokan fiatalkorúnak hazudják magukat, hogy könnyebben megkaphassák a menekültstátuszt.
Az NDK-beli kommunista utódpárt, a Die Linke egyik politikusa, Ulla Jelpke szerint
a német bevándorlásügyi hivatal (BAMF) munkatársait kellene továbbképezni a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálása érdekében.
A bevándorláspárti politikus úgy véli, hogy így nemcsak gyorsabbak, de hatékonyabbak is lehetnének.
A túl hosszú eljárási procedúra ok nélküli bizonytalanságban tartja a migránsokat – mondta Jelpke.
Hozzátette, hogy meg kellene adni a tartózkodási engedélyt minden olyan migránsnak, aki több mint 12 hónapja várakozik arra, hogy elbírálják a menedékkérelmét.
Németországban a menedékkérelmet benyújtott migránsok 40%-a kap menekültstátuszt, uniós szinten ez az arány 30%.
A magasabb arány részben azzal magyarázható, hogy
a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) munkatársai könnyen megvesztegethetőek a migránsok által,
ahogy arra a legutóbbi brémai botrány is rámutatott.
Kiderült például, hogy
közveszélyes és terrorgyanús iszlamista migránsoknak adtak menekültstátuszt.
A másik magyarázat a jelenségre az, hogy a német törvények alapján könnyebben lehet Németországban menekültstátuszt kapni, mint más EU-tagállamokban.
További probléma, hogy
azon migránsokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították, nehezen vagy egyáltalán nem lehet kutasítani.
Ennek két oka van.
Ez egyik az, hogy a bevándorláspárti álcivil szervezetek jogi úton próbálják meg akadályozni a kitoloncolást, illetve nagyjából
300 ezer Németországban élő migráns hollétéről semmit sem lehet tudni,
ők egyszerűen eltűntek a hatóságok szeme elől, így magától értetődően kiutasítani sem lehet őket.