Maj Gen Asif Ghafoor, a pakisztáni hadsereg szóvivője azt mondta, az egyik gép pakisztáni, míg a másik indiai területre zuhant – írja a BBC. Két pilóta és egy civil meghalt. Maj Gen Ghafoor azt is elmondta, hogy nem volt más választásuk, mint válaszolni a keddi indiai légicsapásokra, amelyek az ország területét érinttették. A pakisztáni hadsereg elfoglalt hat célpontot a Kashmirt megosztó hivatalos határ túloldalán, de nem akarnak háborút, ezért nem fognak katonai célpontokat támadni. Pakisztán nem akar életeket kioltani, sem semmiféle járulékos veszteséget, ezért is hajtották végre a légicsapásokat nyílt terepen.
A pakisztáni miniszterelnök is megszólalt, Imran Hán is azt mondta, hogy két indiai MiG vadászgépet lőttek le, egy pilótát elfogtak.
Védelmébe vette a megtorló akciót a keddi indiai légicsapásokra válaszul.
Elmondta, hogy felajánlották Indiának, hogy segítenek kivizsgálni a február 14-i, több tucat indiai áldozattal járó támadást, de ahogy fogalmazott,
India bíróvá, esküdtszékké és ítéletvégrehajtóvá vált.
Hangsúlyozta, hogy nukleáris hatalomként felelősen kell cselekedniük. Szerinte minden nagy háború tévedések eredménye, ezt viszont nem engedhetik meg maguknak, mert akkor kicsúszik az irányítás a kezükből. A konfliktus rendezése érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a szomszédos állammal.
A televízió élő adásában a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy "diadalmaskodik a józan ész", és a kölcsönös légicsapásokat követően csökkentik a feszültséget. Imran Hán beszédében kifejtette, történelmi tapasztalat szerint a háborúk teljes mértékben tévutat jelentenek.
Arif Alvi, Pakisztán elnöke szerint a kormányfő, Imran Hán megfelelő és együttérző üzenetet küldött Indiának. Megerősítette, hogy Pakisztán békét akar és kész segítséget nyújtani a nyomozáshoz. Ahogy fogalmazott,
a józan észnek kell győzedelmeskednie.
Az indiai kormány szerint a harcban egy MiG-21-es vadászgép és egy pilóta tűnt el. A szóvívő szerint egy ellenséges gépet lelőttek, mely a pakisztáni oldalon esett le. Korábbi jelentések szerint valóban lelőttek egy pakisztáni F-16-os vadászgépet is, de ezt a pakisztáni hadsereg szóvívője tagadta, hozzátéve, hogy F-16-os nem is vett részt a hadműveletben.
A súlyos incidens azzal kezdődött, hogy három pakisztáni harci gép a vitatott hovatartozású Kasmír indiai területét támadta. Az indiai légierő gépei, miközben feltartóztatták a behatoló vadászgépeket, Újdelhi megfogalmazása szerint "áttévedtek" a szomszédos légtérbe, ahol
azonban a pakisztáni erők lelőttek két indiai gépet.
Az egyik megsemmisített harci gép Kasmír indiai területén zuhant le. A helyi rendőrség közlése szerint két pilóta és egy civil meghalt.
A másik gép a terület pakisztáni oldalán csapódott be. Ennek egy pilótája a helyi erők fogságába került. India az elfogott pilóta azonnali és biztonságos visszaszolgáltatását követeli.
A pakisztáni külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy
az országnak nem áll szándékában a konfliktus kiterjesztése, de teljes mértékben készen állnak erre, ha rákényszerülnek.
A közlemény szerint a szerdai pakisztáni légitámadást nem katonai célpontok ellen hajtották végre, és elkerülték az emberi veszteséget, de közben bebizonyították, hogy "képesek az önvédelemre".
Szakértők szerint szinte példátlan, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező ország légi csapásokat hajt végre egymás területén.
Az indiai légierő szerdán lezárta Kasmír legjelentősebb repterét Szrinagarban és három másikat a szomszédos államokban. A Vistara helyi légiközlekedési vállalat bejelentette, hogy a térségbeli légtérkorlátozás miatt nem indítanak járatokat négy észak-indiai városba, Amritszárba, Szrinagarba, Csandigarhba és Dzsammúba, onnan sem indulnak utasszállító repülőgépek.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter mindkét féllel beszélt már külön-külön, arra ösztönözve őket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és mindenáron kerüljék el, hogy a helyzet eszkalálódjon.
Moszkva is megszólalt a kiéleződött konfliktus miatt.
Oroszországot rendkívüli módon aggasztja India és Pakisztán viszonya, és mindkét felet önmérsékletre szólítja fel
- jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában a két ország között kiújult határkonfliktussal kapcsolatban. Az oroszok szerint is a fennálló problémákat politikai és diplomáciai úton kellene megoldani.
Kedden indiai repülőgépek intéztek megelőző csapást Pakisztán területén iszlamista fegyveresek táborai ellen. Kína szerdán felszólította a szomszédos Indiát és Pakisztánt, hogy tanúsítsanak visszafogottságot. Erről Lu Kang külügyi szóvivő beszélt Pekingben szokásos heti sajtótájékoztatóján.
India és Pakisztán kapcsolata az után vált ismét feszültté, hogy február 14-én öngyilkos merénylő végzett Kasmír indiai felügyelet alatt álló részén az indiai rendőrség 40 tartalékosával. Az indiai közösségi médiában ezután sokan megtorlást követelnek. A merényletet a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege) nevű iszlamista katonai csoport követte el, ám
Újdelhi azzal vádolta meg a pakisztáni titkosszolgálatot (ISI), hogy köze volt a merénylethez.
Újdelhi azt állítja, megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy Pakisztánnak köze volt a támadáshoz. Iszlámábád váltig állítja, hogy semmi köze nem volt a támadáshoz. Narendra Modi indiai kormányfő a merénylet után azonnal figyelmeztette Pakisztánt, hogy kemény válaszra számíthat.
Akkor Vidzsaj Gokal indiai külügyi államtitkár azt mondta, a légi csapást Balakot településen hajtották végre, ahol sok terroristával végeztek. A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ászif Gafúr vezérőrnagy
ezek után hevesen bírálta az indiai légierőt, amiért az átlépte a Kasmír két részét elválasztó vonalat.
A BBC információi szerint lezárták a pakisztáni légteret a kereskedelmi légitársaságok számára. A levegőben lévő gépeket vagy Karacsi városába irányították, vagy a kiindulóhelyükre. Minden légitársaságot utasítottak, hogy függessze fel gépeinek üzemeltetését. A pakisztáni hadsereg szóvivője közölte, hogy a légtér lezárása a "körülmények miatt" történt.
Az AFP hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy az indiai oldalon már öt repülőteret zártak be ideiglenesen.
Az Indiai Vasúttársaság - amely a világ egyik legnagyobb vasúti hálózatát üzemelteti - is fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be a vonatokon és az állomásokon is.
India és Pakisztán az 1947-es függetlenség kikiáltása óta vitatja Kasmír területét. A világ egyik legérzékenyebb pontjának számít, már csak azért is, mert a két ország ország nukleáris nagyhatalom. Mindkét ország igényt tartana az egész területre, de csak egy részét ellenőrzik. Azzal vádolják folyamatosan egymást, hogy támogatják a felkeléseket és a szeparatistákat. Kasmír hovatartozása okán az ismétlődő határvillongások mellett a két ország között háromszor is (1947-ben, 1965-ben és 1999-ben) háborús konfliktus robbant ki.