Ez lehet Donald Trump és Kim Dzsongun találkozójának eredménye
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon 2018. június 12-én
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Február 27-én és 28-án tartják Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető második csúcstalálkozóját a Vietnami Szocialista Köztársaság fővárosában, Hanoiban. Washington legfőbb célja ezzel kapcsolatosan Észak-Korea atomfegyver-mentesítése, míg Phenjan azt akarja elérni, hogy először enyhítsék, majd pedig szüntessék is meg a rá kirótt nemzetközi szankciókat, illetve szorosabb gazdasági kapcsolatokat kíván létesíteni Amerikával. Áttörés a mostani találkozón egyik témában sem várható, az csak hosszabb távon következhet be, de folytatódhat a júniusi, szingapúri csúcson elkezdődött konstruktív párbeszéd.
Az amerikai elnök és az észak-koreai vezető között első alkalommal 2018. június 12-én került sor csúcstalálkozóra, ami minden túlzás nélkül tekinthető történelminek.
Ugyanakkor a szingapúri találkozón Trump és Kim csak nagy általánosságban állapodott meg arról, hogy
szükség van az egész Koreai-félsziget és ezen belül Észak-Korea atomfegyver-mentesítésére,
de sem részletekről, sem az ellenőrzés módjairól, sem az Egyesült Államok kínálta ellentételezésről nem esett szó, legalábbis a nyilvánosság előtt.
Előrehaladás a két ország viszonyában természetesen történt.
Hazaszállították például az Egyesült Államokba a koreai háborúban meghalt amerikai katonák földi maradványait, és szabadon bocsátották az Észak-Koreában fogva tartott amerikai állampolgárokat.
Ez azonban csak kezdeti gesztus lehet, ennél több kell.
Duyeon Kim, a Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) nevű kutatóközpont munkatársa az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott:
A vietnami csúcs meghatározza majd, vajon lehetséges-e valaha is Észak-Korea valódi atomfegyver-mentesítése, és Washington vajon milyen árat hajlandó fizetni ezért, miközben biztosítja az észak-koreai rendszer túlélését és az ország gazdasági felvirágzását.
Kim Dzsongun már felajánlotta a jongbjoni atomlétesítmény leszerelését, de még nem fogott hozzá.
Toby Dalton, a Carnegie Alapítvány szakértője egy januárban tartott konferencián azt hangoztatta: ez lehet az első lépés a kitűzött célok megvalósításában.
A nagy kérdés azonban - tette hozzá Dalton -, hogy Washington mit ajánl majd ezért cserébe.
Az elemzők abban egyetértenek: az amerikai tárgyalók egyik legnehezebb dolga az lesz, hogy megfejtsék, mit gondolnak észak-koreai partnereik.
Emlékeztetnek arra, hogy
Phenjan a korábbi tárgyalásokon nem volt megbízható partner.
Michael O'Hanlon, az egyébként liberális Brookings Intézet kutatója egy interjújában azt hangsúlyozta: meglehet, hogy Donald Trump kezdeményezéseinek eredményei még bizonytalanok, de legalább megteremtették az előrehaladás lehetőségét.
Maga Trump többször is azt hangsúlyozta:
Amíg nincsenek rakétakísérletek (Észak-Koreában), addig nekem nem sürgős a konkrét megállapodás.
Rakétakísérletek márpedig nincsenek.
A mostani csúcstalálkozó helyszíne a Reuters brit hírügynökség információi szerint várhatóan
a vietnami kormány vendégháza lesz.
Tartalék helyszínt is kijelöltek, a hanoi Metropol szállodát, Kim Dzsongun feltehetően a Melia szállodában lakik majd a látogatása alatt.
A vietnami külügyminisztérium megtiltotta az élő közvetítést a Melia hotelből és a Hanoi központjában fekvő, turistalátványosságnak számító Hoan Kiem tótól, valamint a Mariott szállodából, ahol Donald Trump szállása lesz.
Az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót február 27-én és 28-án tartják,
a tervek szerint két napig tart, de Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap a Foxnak adott interjúban az mondta: szükség esetén meg is hosszabbíthatják.
A Trump és Kim közötti kétoldalú tárgyalásokra szerdán fog sor kerülni.
Mike Pompeo egyébként még hétfő este megérkezett Hanoiba.
A vietnami fővárosban van a múlt hét óta Stephen Biegun, a washingtoni külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja is.
Kim Dzsongun kedden, helyi idő szerint 8:15-kor érkezett meg Vietnamba,
miután a Kim-dinasztia különvonatával mintegy 4500 kilométert tett meg Észak-Koreából a délkelet-ázsiai országba Kínán keresztül.
A hanoi találkozó alkalmából – a szingapúrihoz hasonlóan - már emlékérmet is kibocsátottak.
Donald Trump elnöki repülőgépe, az Air Force One hétfőn 12:35-kor (magyar idő szerint 18:35-kor) indult el a Washington melletti Andrews légibázisról Hanoiba.
Helyi idő szerint kedd este 21 órakor (magyar idő szerint 15 órakor) landolt az Air Force One a vietnami fővárosban a Reuters információi alapján.
Mit akar elérni Amerika?
A washingtoni kormányzat legfőbb célja, hogy
Phenjan véglegesen fejezze be az atomfegyverek és ballisztikus rakéták tesztelését, valamint adja fel teljes egészében az atomprogramját.
Amerika ebben a témában konkrét ütemtervet és céldátumokat vár el, az észak-koreai nukleáris leszerelést pedig nemzetközi ellenőrzés mellett szeretné véghezvitetni – nyilatkozta az Al Jazeera nevű katari hírportálnak Ben Young Észak-Korea-szakértő és történész.
Ben Youn véleménye alapján
Washington és Phenjan ismét megpróbálkozhat egy békeszerződés tető alá hozásával, de ennek a realitása egyelőre nem sok.
Az 1950. június 25. – 1953. július 27. között zajló koreai háborút lezáró békeszerződést még mindig nem írták alá az érintett felek,
az Egyesült Államok, Kína és Észak-Korea küldöttei Panmindzsonban ugyanis csak fegyverszünetet ellenjegyeztek,
amit Dél-Korea először nem fogadott el, de amerikai nyomásra nemsokára mégis csatlakozott hozzá, noha mind a mai napig nem írta alá.
Mivel csupán fegyverszünet kötetett, ezért
a koreai háború jogilag most is tart, de Phenjan még a tűzszünetet is felmondta 2013 márciusában,
katonai lépésekre ennek ellenére nem került sor, „csupán" atomfegyverek és ballisztikus rakéták tesztelésére a kommunista remeteállam részéről.
Egyes amerikai elemzők arról is beszéltek, hogy az Egyesült Államok talán csökkentheti a 28 500 fős, Dél-Koreában állomásozó csapatainak a létszámát, de szöuli és washingtoni katonai vezetők kijelentették, hogy a
létszámcsökkentés még tárgyalási alap sem lehet.
Mi Észak-Korea célja?
Stephen Biegun, a washingtoni külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja szerint
a phenjani vezetés első lépésben a nemzetközi gazdasági szankciók enyhítését, második lépésben pedig a teljes eltörlésüket szeretné elérni.
Az utóbbira nincs sok esély.
A kommunista állam Amerikával közös gazdasági projektekben is részt akar venni, részben ezzel kapcsolatosan
szorgalmazza egy amerikai összekötő iroda megnyitását Phenjanban.
Az Egyesült Államok ugyanis nem tart fenn Észak-Koreában sem nagykövetséget, sem konzulátust, sem más jellegű hivatalos képviseletet.
Egyes értesülések szerint
a gazdasági nyitás jegyében, Phenjan Hanoihoz hasonló reformokat szeretne bevezetni.
Ennek eredményeképpen ugyanis Vietnam hatalmasat fejlődött az elmúlt két évtizedben.
Hivatalosan ezt az értesülést ugyanakkor nem erősítették meg.
Kab-Woo Ko, a szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetem politológiai professzora kifejtette az Al Jazeerának, hogy Phenjan gazdasági, politikai és diplomáciai előnyöket szeretne kicsikarni a találkozó által.
Kab-Woo Ko véleménye alapján
a kommunista állam is békeszerződéssel kívánná lezárni a koreai háborút,
természetesen a saját érdekeinek megfelelően.
Észak-Korea csak akkor adná fel a nukleáris fegyvereit, ha Amerika beleegyezne az Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítésébe, és a csapatai távozásába.
Ebben az esetben a kommunista állam aláírná a békeszerződést.
Washington ugyanakkor soha nem vonná ki sem a csapatait, sem a nukleáris fegyvereit Dél-Koreából, erről még csak tárgyalni sem hajlandó.
A szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetem politológiai professzora szerint, ha mégis békeszerződés aláírására kerülne sor, az sem világos, hogy azt csak Amerika és Észak-Korea írná-e alá, vagy esetleg Kína is.
Mit akar Dél-Korea?
Mun Dzsein dél-koreai elnök hétfőn a szóvivőjén keresztül a közvélemény tudtára adta, hogy
elegendő lenne, ha a békeszerződést csak Washington és Phenjan írná alá, magyarán Szöul nem ellenjegyezné, és Kínát is kihagyná a békefolyamatból.
Szöulnak - a saját biztonsága érdekében - az elődleges célja Észak-Korea atomfegyver-mentesítése.
Arról viszont hallani sem akar, hogy kivonják a területéről az amerikai atomfegyvereket és a katonákat, hiszen abban az esetben ki lenne szolgáltatva Phenjannak.
A dél-koreai vezetés szorgalmazza továbbá a gazdasági kapcsolatok erősítését Észak-Koreával,
első lépésként újra megnyitná a két ország határán, a demilitarizált övezetben lévő, de közigazgatásilag északhoz tartozó Keszong Ipari Parkot.
A Keszong Ipari Parkot 2004-ben helyezték üzembe, a dolog lényege az volt, hogy déli tőkével működő gyárakban dolgoztak északi munkások.
A 2013-as koreai válság idején a phenjani kormány először minden dél-koreai állampolgárt kizárt a területről, majd kivonta az észak-koreai állampolgárokat, amely azt eredményezte, hogy a termelés teljesen leállt.
Néhány hét múlva megegyeztek az ipari park újranyitásáról, de az csak három évig működött, mert 2016-ban az észak-koreai műholdkilövés elleni tiltakozás jeléül a szöuli kormány leállította az ipari parkot, és az ott dolgozó összes dél-koreai munkást evakuálták a területről.
Phenjan válaszul az iparvidéknél húzódó demarkációs vonalat elblokádolta, és
katonai egységeket telepített a területre.
A park tehát már három éve nem működik.
A kínai álláspont
A Washington és Phenjan között zajló kétoldalú tárgyalások ügyében azonban Szöulnak nem osztottak lapot, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni, mivel
elsődlegesen Amerika érdekei kell, hogy érvényesüljenek, ráadásul egyre fontosabb szereplő lesz a térségben Kína is.
Az már az 50-es évek óta világos, hogy
Kína nélkül nem lehet rendezni a koreai helyzetet,
Peking súlya és befolyása azóta pedig csak egyre nő.
Ennek ellenére még Peking sem tudja az ellenőrzése alatt tartani Phenjant, noha Észak-Korea a kínai elvtársak anyagi támogatása nélkül már rég összeomlott volna.
A kommunista testvérállam összeomlása viszont nem áll Kína érdekében, mert akkor megnőne az amerikai befolyás a Koreai-félszigeten.
Peking pedig soha nem fogadná el, hogy déli vezetés alatt újraegyesüljön a két Korea, mert akkor a határai mentén megjelennének az amerikai atomfegyverek.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
origo.hu
Hihetetlen dolgokat árusít ki a NAV, féláron vihetők
metropol.hu
Új hír érkezett a nagybeteg Kamilláról
vg.hu
Lidl: csütörtökön megostromolták a boltokat a magyarok, ezért a termékért álltak sorban már hajnaltól – elképesztő jelenetek
metropol.hu
Jákob Zoli kitálalt a tűzvészről, ez történt valójában
magyarnemzet.hu
Mutatjuk, mit gondolnak „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
origo.hu
Elindult a "temugyilkos" piactér, hihetetlen árakkal nyitott
mindmegette.hu
A 10 legszaftosabb étel sertéscombból, amiből mindenki kétszer szed
origo.hu
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók
origo.hu
Meghalt Mucsi János
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
origo.hu
