A hondurasi migránsok terveik szerint természetesen belépnének az Egyesült Államokba, és ott menedékkérelmet adnának be, ugyanakkor olyan határszakasznál számítanak az illegális bevándorlókra, ahol nincsen fal vagy kerítés telepítve. Egészen pontosan Eagle Pass és Laredo települések között akad ilyen terület.
Ami viszont azért problémás, mert az amerikai hatóságok nem tudják élőerővel felügyelni a teljes, körülbelül 200 kilométeres szakaszt.
A migránsok így különösebb erőfeszítés nélkül is behatolhatnak az USA-ba. A határrendészet emiatt a tömegirányítást kezdte el gyakorolni a Rio Grande hídjain. Az egyébként az illegális bevándorlóktól védtelen határszakasz egy kiemelt csempészútvonal is egyben, amit az egyik legnagyobb drogkartell, a Los Zetas használ kábítószer és emberek beszállítására.
Márpedig az amerikai Vám- és Határvédelmi Hivatal (CBP) arról számolt be, hogy
tavaly október óta legalább 53 nagyobb migránscsoport lépte át a határt,
ami javarészt az embercsempészek szándékos félrevezető taktikájának is köszönhető.
A CBP adatai szerint összesen 8797 migráns érkezett az országba 53 nagyméretű csoport tagjaként. A nagyméretű csoport itt azt jelenti, hogy száznál több bevándorló alkotja.
A migránsok nagy része Guatemalából indult útnak, és családostól lépett az USA-ba; sok köztük a fiatalkorú is. Arányaiban az érkezők 84,6 százaléka család, míg 11,5 százalék kísérő nélküli gyerek. A közel 9 ezer bevándorló az előző évi azonos időszakában mérteknek csaknem a háromszorosa, ami komoly kihívás elé állítja a hivatalos szerveket. Az egyik ilyen a megfelelő orvosi ellátás biztosítása.
A hivatalos adatok szerint tavaly december 22. óta 2224 illegális bevándorlót szállítottak kórházba. Ez a szám mindössze az 5,3 százaléka az összes, délnyugati határon rögzített letartóztatásnak.
Ennek a több mint kétezer migránsnak a kórházi ellátásának biztosításához az amerikai határvédelem 19 ezer munkaórájára volt szükség. Ebben benne van az oda-vissza szállítás, valamint az érintettek ellenőrzése, külön-külön.
Példáként megemlítettek egy esetet is, amikor január 15-én Új-Mexikó határvidékének egy félreeső és nehezen megközelíthető szakaszán 247 migránst kaptak el a hatóságok. Közülük ötvenet azonnal kórházba kellett szállítani, ám ennek a lebonyolítása és időigényessége miatt majdnem minden emberre szükség volt a rendészetnél.
Ez pedig alapjaiban korlátozta a csoport többi tagjának ügyintézését, illetve a más határsértésekre adott amerikai választ. Magyarán emiatt az 50 bevándorló miatt könnyen lehet, hogy másutt sokkal többen tudtak behatolni az Egyesült Államokba a hatóságok tudta nélkül– a CBP szerint az embercsempészeknél ez teljesen tudatosan van megtervezve.
Ráadásul a migránsokat drogcsempészésre is felhasználják. Tavaly január 18-án egy 253 fős csoportnál 120 kilogramm marihuánát találtak. A következő napon 320 kiló kokaint foglaltak le egy 174 fős karavánnál, majd rá egy nappal 116 bevándorlótól összesen közel fél tonna marihuánát gyűjtöttek be.
Ugyanilyen nagy probléma, hogy a migránskaravánok tele vannak veszélyes bűnözőkkel.
Január végén a mexikói hatóságok lekapcsoltak például egy salvadori utcai bandatagot, akit hazájában többek között gyilkosságért, emberrablásért, drogbirtoklásért, zsarolásért és bandatagságért is köröztek. Terve az volt, hogy a migránskaravánban elvegyülve jusson el az USA-ba.
A férfi a 18. utcai banda tagja volt, ami riválisa a másik nagy, salvadori eredetű bűnszervezetnek, a hírhedten brutális MS-13-nak. Több országban együtt körülbelül 70 ezer tagjuk is lehet. A 18. utcai banda az USA 20 államában van jelen, riválisára, az MS-13-ra pedig rendszerint Donald Trump amerikai elnök hivatkozik, amikor az illegális bevándorlás szigorítása mellett érvel.
Mind a két banda szerves része a nemzetközi drogkereskedelemnek, és ebből fakadóan szoros kapcsolatot ápolnak a mexikói kartellekkel. Ráadásul ezt a két szervezetet teszik felelőssé azért, hogy Közép-Amerika úgynevezett Északi-háromszögében – ami Hondurast, Salvadort és Guatemalát jelöli – a legnagyobb a gyilkossági ráta az egész világon.
Az amerikai belpolitika pedig még mindig ott tart, hogy az egyre inkább szélsőbaloldal felé hajló, bevándorláspárti demokraták nem hajlandóak megszavazni a kongresszusban Donald Trump amerikai elnök már a kampány óta tervezett határfalára szánt összeget.
Kicsinyes és rövidtávú politikai érdekeik miatt olyannyira akasztják az elnök munkáját, hogy emiatt rekordhosszúságú kormányzati leállás is történt az USA-ban.
A kiváló politikai érzékkel megáldott balosok ráadásul ezzel gyakorlatilag csak maguk alatt vágják a fát, ugyanis a legutóbbi közvélemény kutatásokból kiderült, hogy a választók többsége Donald Trumpot támogatja a határfal ügyében. Az átlagos amerikai szavazó ugyanis felismerte azt, amit a Demokraták nem: itt nem politikai, hanem biztonsági kérdésről van szó.