Ezen a görög szigeten már áprilisban is úszni lehet a tengerben

Vágólapra másolva!

Akár áprilisban is, de májustól már mindenképpen strandolhatunk az egyik legizgalmasabb görög szigeten, Rodoszon. Nagy tömeg biztos nem lesz, így tényleg nyugodtan élvezhetjük a napot, a langyos tengervizet, meg persze a rengeteg kulturális élményt, ami a görög szigetek többségére jellemző. Ha pedig kicsit beleássuk magunkat a történelembe, hamar kiderül, hogy az egykor a világ hét csodája közé sorolt rodoszi kolosszus valószínűleg sosem állt ott, ahol a történelemkönyvek többségében írják.

Origo

Vágólapra másolva!

Rodosz

Hosszú évek óta Görögország a magyar turisták egyik legnépszerűbb célpontja. Néhány strandon szinte több magyar szót hallani augusztusban, mint bármilyen mást, leszámítva talán a németet és az angolt, mert abból mindig, mindenhol nagyon sok van. A kéklő tenger, a hihetetlenül finom mediterrán ételek, a kellemes meleg vagy a sok látnivaló – a romok, ahogy némi nagyvonalúsággal fogalmaznak sokan ilyenkor –, meg persze a viszonylag alacsony árak mind hozzátesznek ahhoz, hogy a magyarok szívesen nyaraljanak Görögországban. Pedig talán kevesen gondolkodnak el azon, hogy

a görög szigeteken nemcsak nyáron lehet nyaralni, hanem akár már májusban is, ahogy október vége fele is simogatóan meleg a tenger, és jó az idő. Ebben az időszakban az egyik legnépszerűbb úticél Rodosz.

Mi az Aegean Airlines kényelmes ülésein, finom görög bort kortyolgatva, athéni átszállással érkeztünk a vakítóan kék tenger ölelte, a török partoktól mindössze néhány kilométerre húzódó szigetre. Szállást a sziget északi részén, Rodosz város mellett választottunk.

Innen kényelmesen be tudtunk jutni a városba, de a sziget többi nevezetessége, meg persze a strandok sem voltak túl messze. Arról nem is beszélve, hogy a tényleg minden apróságra odafigyelő személyzettel megbolondított, kényelmes szállásunkat, a Rodos Palace Hotelt mindössze egy út választja el a szépen kiépített, a főszezonon kívül egyáltalán nem zsúfolt strandtól.

Anthony Quinn is beleszeretett ebbe az öbölbe

Mert a legtöbben a tenger, a strandok miatt utaznak ide nyaralni. Ez nekünk is fontos szempont volt. És nem csalódtunk. Októberben is nagyon kellemes, langyos, a szél erősségétől függően kevésbé vagy nagyon hullámos strandokat találtunk.

Homokos tengerpartok elsősorban délen vannak, a sok között az egyik legszebb a Faliraki és Lindos között található Tsambika Beach.

Fent fehérre meszelt kolostor világít a hegyen, a hagyomány szerint ide kell mezítláb elzarándokolnia annak a nőnek, aki gyermekáldást szeretne. Ezt sokan meg is teszik, néhányan négykézláb másznak fel állítólag. De ilyet mi sajnos nem láttunk.

A lassan mélyülő, homokos strand vize kisgyerekes családoknak is tökéletes. Napernyőt és nyugágyat bérelni kell, ha nem viszünk magunkkal. Ez az egyik olyan strandja Rodosznak, amelyikben a helyiek szerint már áprilisban úszni lehet! Ez kicsit meredeknek tűnik, de tény: májustól már beindul a strandélet a környéken.

A gyönyörű strandok közül van egy olyan, amelyik a legendás amerikai-mexikói színészhez, Anthony Quinnhez köthető. A Faliraki városának közelében található partot róla nevezték el. Quinn elképesztően népszerű a görögöknél, mert Nikosz Kazantzakisz regényének filmváltozatában, a Zorba a görög című filmben ő játszotta el a főhős szerepét. Még tiszteletbeli görög állampolgárságot is kapott érte. Az öblöt, ahol a strand van, meg is vette, művésztelepet szeretett volna ott kialakítani, de aztán – hiába a népszerűség – jogviták miatt ez a mai napig nem történt meg.

A strand meseszép, búvárkodásra, snorkellezésre is alkalmas. Viszont viszonylag gyorsan mélyül. Az egyik szikla alatt barlang húzódik a mélyben.

Napernyőt és nyugágyat is lehet bérelni.

Rodosz városától 10 kilométerre, a keleti parton, egy varázslatos öbölben találjuk Kalitheát. Nevét a gyógyforrásairól híres kis öbölről kapta. Itt búvárközpont is várja azt, akit nemcsak a felszín, de a mély is érdekel. Látnivaló pedig van bőven! A kis görög falu, Koskinou közelében a sziklás öblökben lehet jót búvárkodni, az apró, homokos részek pedig a strandolóknak ideálisak.

A fehér kockás házak birodalma

A legenda szerint az I. században Szent Pál hozta a kereszténységet Rodoszra, éppen Lindosz egyik védett öblénél vetődött partra. Ezen a helyen, egy hatalmas szikla tetején az ókorban Athéné szentélye állt, helyére később a bizánci időkben vár épült, aztán a keresztes lovagok ezt építették tovább valóságos erődítménnyé.

Lindosz főteréről lépcsőkön vagy szamárháton lehet feljutni az erődbe, utóbbiért külön fizetni is kell, de a várkapun való belépésért is pénzt kérnek.

A lépcsők helyenként meredekek és a sok cipő miatt csúszósak, ráadásul a turisták a legváratlanabb pillanatban állnak meg a hömpölygő tömegben egy-egy fényképre,

amitől gyakran kis híján dominóként dől el az embertömeg.

Mindezek ellenére érdemes felküzdeni magunkat a magasba, mert a Lindia-templom romjai lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az egykor 42 oszlopból álló csarnok két és fél ezer éves oszlopai közül még ma is áll majdnem a fele. Arról nem is beszélve, hogy lélegzetelállító a kilátás a tengerre és a városra az oszlopok közül.

Közvetlenül az Akropolisz alatt állnak ugyanis a 3500 éves város hófehér, kocka alakú házai. Érdekes, hogy a mai Lindoszban körülbelül 1600 ember él, míg az ókori városállamnak ennél jóval több, mintegy 17 ezer lakosa volt.

Itt a templom, ott a piac: minden kétezer éves

Északnyugaton Kámiroszt, az egyik legrégibb dór várost romjai miatt érdemes megnézni. A város egyes épületei könnyen beazonosíthatóak, például a templom vagy a piac, ráadásul a település fekvése is különös, a tenger felé enyhén lejt.

Az ásatások szerint minószi város, amit egy hatalmas földrengés után (időszámításunk előtt 226), a hellén korban építették újjá. Aztán időszámításunk szerint 142-ben egy újabb földrengés megint a földig rombolta a várost. A romokat később betemette a föld, a település feledésbe merült. Az épületek alapjai viszont megmaradtak.

Belépőjegyet is kell váltani, kis büfé és kávézó segít túlélni a nagy hőséget a teljesen árnyékmentes területen. Mivel a település lejt, érdemes kalapot és vizet is vinnünk magunkkal, amikor körbejárjuk.

A rodoszi kolosszus nyomában

Rodosz fővárosában állt valamikor a világ hét csodája közé sorolt rodoszi kolosszus. Héliosz istent ábrázolta, hatalmasnak, kolosszálisnak mondták, de

ókori források szerint 70 könyök magas, tehát legfeljebb 35-36 méteres volt. Egy földrengés rombolta le időszámításunk előtt 225-ben.

Azt is tartja a legenda, hogy a szobor Rodosz kikötőjében állt, ezért a helyén most dámszarvas szobra köszönti a hajóval érkezőket. A dámszarvas ugyanis a sziget egyik szimbóluma, mert megeszi a szigeten élő, egykor nagyon nagy számban élő kígyókat.

De visszatérve még a szoborra, semmi nem bizonyítja, hogy valóban a kikötőben állt hajdan, inkább arra utalnak egyes források, hogy a város területén állhatott.

A legenda szerint ebben a kikötőben állt a rodoszi kolosszus Forrás: Origo

Az óvárosban görög, török és zsidó emlékek között sétálhatunk. Itt van a Nagymesterek Palotája is, ami erődítményként szolgált az évszázadok alatt az ostromok idején. Ma az olaszok által felújított, modernizált épületet nézhetjük meg.

A Palota térről indulva a Lovagok utcáján sétálhatunk végig, ahol 7 nemzetiség szerint elkülönített fogadót, rezidenciát láthatunk. Ezek közül a francia maradt leginkább épségben szép homlokzatával és vízköpőivel. Ez az egyik legteljesebb középkori utca a világon, az épületek homokkőformái egyetlen megszakítatlan homlokzatot alkotnak.

Cikkünk az Aegean Airlines, a Rodos Palace Hotel és Rodosz városának támogatásával készült.