Svédország vezető terrorizmus-szakértője, Magnus Ranstorp egy interjúban kifejtette, hogy igen is ki kellene vizsgálni minden egyes ember tevékenységét, akik részt vettek az Iszlám Állam oldalán az elmúlt években, de legalábbis meg kellene vitatni a dolgot. A Svéd Védelmi Egyetem szélsőségekkel és terrorizmussal foglalkozó vezető kutatója szerint kevés esély van arra, hogy bíróság elé állítsák ezeket az embereket, hacsak le nem folytatnak előzetes vizsálatokat velük szemben, beleértve a telefonjaik és a közösségi médiumaik átvizsgálását is.
Arról többféle elképzelés van az Európai Unióban, hogy miként kellene kezelni az Irakból és Szíriából visszatérő feltételezett terroristákat. Néhány országban úgy vélik, hogy aki hosszabb időt töltött el az Iszlám Állam fennhatóssága alatt lévő területeken, az elkövethetetett bűncselekményeket - olvasható a thelocal.se oldalán.
Hans Ihrman ügyész nem akar speciális szabályokat, szerinte attól még, hogy valaki olyan helyen volt, ahol borzalmas dolgok történtek, még nem ad kellő alapot a bűncselekmények elkövetésének gyanújához.
Viszont még Stefan Löfven svéd miniszterelnök is megerősítette - ahogy arról vasárnap az Origo is beszámolt -, hogy aki Szíriába utazik, az nem kap semmiféle konzuli segítséget, hiszen már 2011/12-ben sem tanácsolták az odautazást. Arra azonban nem volt hajlandó egyenes választ adni, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoló svédektől vissza kellene-e vonni az állampolgárságot.
A göteborgi rendőrfőnök, Erik Nord viszont egyértelműen kifejtette Twitter-bejegyzésében, hogy a megoldás része az lenne, ha az Iszlám Állam oldalán harcoló svédek állampolgárságát visszavonnák, mert
ez egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb, mint bíróság elé állítani őket.
Nord egy interjúban azt is kijelentette, hogy a svédeket elrettentené, ha a Szíriába és Irakba való távozásuk az állampolgárságukba kerülne. Ahogy mondta,
túlságosan finoman bánunk ezekkel a terroristákkal.
A Svédországgal szomszédos Norvégiában megoldották, hogy a visszatérő dzsihadistákkal szemben vizsgálatot folytassak le és büntetőeljárást indítsanak.
A svéd kormány most a norvéghoz hasonló szabályozást kíván elfogadtatni, sokan azonban ezt már túl későinek tartják,
Hans Ihrman sem fűz sok reményt az eredményességet illetően. Szerinte az lesz az akadálya ennek, hogy ezek az emberek még akkor tartoztak a terrorszervezethez, amikor ez még nem volt büntetőjogi kategória.
Tehát nekünk most azt kellene bizonyítanunk, hogy a jogszabály hatálybalépése után is a terrorszervezethez tartoznak. Ez meglehetősen nehéz lesz, mert az Iszlám Állam, mint csoport mára alapvetően megszűnt
- fejtegette az ügyész.
Feltevések szerint 2012 óta 300-an hagyhatták el Svédországot és csatlakoztak az Iszlám Államhoz Szíriában és Irakban, ebből százötvenen térhettek vissza, és 50 halott mellett még 100-an maradhattak a térségben.