A német tapasztalat tele van elrettentő példákkal. Az egyik ilyen elhíresült történet a 47 éves Allasane Sal esete, aki még 1998 végén érkezett Németországba, s mind a mai napig nem tudják megállapítani a hatóságok, hogy pontosan melyik országból is származik.
A migráns németországi életének felét – tíz évet – büntetés-végrehajtási intézményekben töltötte
különböző bűncselekmények elkövetése miatt, és tulajdonképpen szándékosan élt bűnözői életet, ugyanis
amíg börtönben tartják, nem tudják őt kitoloncolni.
A helyzetre való teljes felkészületlenséget mutatja, és a merkeli migrációs politika egyik súlyos következménye, hogy
2016. június 30-án mintegy 550 ezer jogerősen elutasított menedékkérő migráns tartózkodott az országban,
akik közül 406 ezren már több mint 6 éve (vagyis legalább 2010 óta) voltak Németországban - írja a Századvég.
A statisztika szerint például
Hamburgban minden harmadik kitoloncolási kísérlet sikertelen.
A közigazgatási bíróságokat pedig lefojtják a szövetségi menekültügyi és bevándorlási hivatalban (BAMF) elutasított egyes menedékkérelmek kapcsán kezdeményezett fellebbviteli ügyek, csak 2017-ben mintegy 200 ezer ilyen ügyet tárgyaltak.
Egy másik megdöbbentő adat: a brémai államügyészség 2018-ban publikált adatai szerint 2013–2016 között legkevesebb 1200 migránsnak adhattak menedéket a követelmények megfelelő értékelése nélkül.
Német sajtóinformációk alapján gyilkosok, kábítószer-kereskedők vagy más bűncselekményeket elkövetett migránsok kaphattak ilyen módon menedékjogot.
Ezek a menedékkérők gyakran arra hivatkoznak, hogy a hazájukban bűncselekményeket követtek el, amiért ott akár kínzás, halálbüntetés is járna nekik. Így elkerülhetik az esetleges kitoloncolást a nemzetközi, illetve a német jog nyújtotta védelemmel.
A német sajtó hozzáfért a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) helyszíni irodáinak belső levelezéséhez. Az információk feldolgozása alapján a legsúlyosabb eseteket a nürnbergi BAMF-központ biztonsági osztályán találták.
Például
egy negyvenszeres gyilkos ghánai migráns ügye volt éppen folyamatban az egyik megtalált 2016-os e-mail alapján.
Van azonban egy másik érdekes jelenség, amely közép- és hosszú távon jelentős biztonsági kockázatokat is rejthet magában (például a terrorizmus összefüggésében).
Mint a Századvég megjegyzi, az elmúlt években Észak- és Nyugat Európa számos országában, így például Dániában és Hollandiában tömegesen áttérnek keresztény hitre muszlimok (de például Hamburgban is több mint hatszázan tettek így, főleg afgánok és pakisztániak). Európa-szerte legalább ezrekben mérhető az ilyen személyek száma. A cél nyilvánvalóan itt is az, hogy a migránsok meghosszabbíthassák legális európai tartózkodásukat – s a konvertálás az ő esetükben sem zárja ki a későbbi radikalizálódás esélyét, vagy már
eleve beépített, potenciális terroristák is akadhatnak közöttük, akik éppen ehhez az eszközhöz folyamodtak.
Miközben Merkel kormánya és a német ipari-gazdasági elit a munkaerőpótlás szándékával is támogatta a migrációt, a statisztikák ezzel kapcsolatban megdöbbentő adatokat mutatnak - írja a Századvég.
A Németországba érkező szíriaiak 45 százaléka végezte csak el az iskola kötelező osztályait,
kevesebb mint 23 százalékuknak van diplomája (azonban a diplomások tudása sokszor nem konvertálható a megfelelő nyelvtudás hiánya miatt).
Vagyis a legoptimistább számítások szerint is, alig több, mint egyötödük bír felsőfokú végzettséggel, és
az előrejelzések szerint nagy részük még öt év után sem szerezhet – a német társadalom és gazdaság számára is hasznos – munkát.
A csalódás miatti frusztráció, a társadalom peremére való csúszás az ő esetükben ugyancsak növeli a biztonsági kockázatokat.
A Századvég megállapítása szerint a német tapasztalatok, tények önmagukért beszélnek: a migrációnak az a fajta megközelítése és kezelésmódja, amelyben a német elitek az elmúlt fél évtizedben hinni akartak, sehová nem vezet, és hosszabb távon éppen ez lesz, ami
aláássa majd a német gazdaság versenyképességét és a jóléti államot.
Ha a német elit ezen a tévúton halad tovább, Németország a továbbiakban megszűnik a rend és a biztonság országának lenni - írja tanulmányában a Századvég.