Az ötödik közvetlen elnökválasztást tartják szombaton Szlovákiában. A voksolás egyfajta erőfelmérő lesz a pártok között a közelgő európai parlamenti, valamint a jövőre tartandó parlamenti választás előtt. De nézzük is, részletesebben az esélyeket.
Ábécé sorrendben a következő jelöltek indulnak az elnökválasztáson: Bugár Béla, Zuzana Caputová, Martin Dano, Stefan Harabin, Eduard Chmelár, Marian Kotleba, Milan Krajniak, Frantisek Miklosko, Maros Sefcovic, Róbert Svec, Bohumila Tauchmannová, Juraj Zábojník és Ivan Zuzula. Közülük a legutolsó felmérések szerint csupán négy jelölt élvezett 5 százaléknál nagyobb támogatottságot, így érdemes csak rájuk koncentrálni.
A voksolás nagy esélyese Zuzana Caputová, a Progresszív Szlovákia jelöltje.
Ő a kutatás szerint 52 százalékos támogatottságnak örvend, így ha ezt az eredményt az első fordulóban realizálni is tudja, akkor már március 16-án elnyerheti az elnöki posztot.
Caputová polgárjogi aktivista, közismerten liberális nézeteket vall. A melegházasság támogatója és az a véleménye, hogy a meleg párok fogadhatnak örökbe gyermekeket.
Jelenleg egyébként a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia adja Pozsony főpolgármesterét is. A párt új és fiatal, nem elhasználódott arcokat képesek felmutatni, viszonylag profi a marketingstratégiájuk. Szlovákiában viszonylag könnyen jönnek fel új kezdeményezések a semmiből, ilyen volt a Szabadság és Szolidaritás, vagy az Egyszerű Emberek szintén a semmiből, viszonylag váratlanul erősödött meg. A párt számára tehát óriási eredmény lenne, ha sikerülne egyik politikusukat az államfői székbe ültetni, miközben országos támogatottságuk alig 10 százalék körül mozog.
Caputová a magyar lakta Komáromban és Dunaszerdahelyen is kampányolt. Egy friss kutatás szerint egyébként a magyar választók döntő többsége is rá kíván szavazni, szemben Bugár Bélával. Caputová Komáromban azt mondta megválasztása esetén három témának szentel majd kiemelt figyelmet: az igazságosság érvényesülésének, az emberi méltóságnak (különös tekintettel az idősebb generációkra) és a környezetvédelemnek. Szólt arról is, hogy
abban bízik, hogy a közelgő EP-választások megerősítik az unió egységét, tiszteletben tartva a nemzetállamokat.
Könnyen lehet azonban, hogy Caputová hiába végez 50 százalék felett, mégis meg kell tartani a második fordulót. A szlovák alkotmány úgy fogalmaz, hogy „elnökké azt a jelöltet választják meg, aki a jogosult választópolgárok érvényes szavazatainak több mint a felét megszerzi" az első körben. Szlovákiában 4,4 millióan jogosultak szavazni. Az alkotmány ezen értelmezése szerint így a második forduló csak akkor maradna el, ha az adott jelöltnek az első fordulóban 2,2 millió szavazatot sikerülne összegyűjtenie. Az utóbbira pedig meglehetősen kevés esélye van Caputovának.
Második helyen állt az utolsó felmérések szerint Maros Sefcovic, akit a kormányzó Smer támogat. Sefcovic korábban 10 évig volt uniós biztos. Most az elnökválasztás első körében a szavazatok 15-16 százalékára számíthat. Sefcovic szerint meg kell erősíteni az államfő külpolitikai részvételét, mivel Andrej Kiska ezt a feladatát nem végezte el rendesen. "Erős szereplőnek kell lennünk, aki felszólal a fontos kérdésekben. Én mindenképpen kihasználnám a diplomáciai kapcsolataim, hogy fogadjanak a Fehér Házban, vagy a moszkvai és a pekingi parlamentben. Úgy vélem, hogy ez a fajta diplomáciai irány az utóbbi években nagyon hiányzott a szlovák külpolitikából" – mondta a Smer támogatottja.
A harmadik helyen Stefan Harabin végezhet a szavazatok 10-12 százalékával. Harabin korábban az ország legfőbb bírója, valamint igazságügyi miniszter volt. Jelenleg a legfelsőbb bíróság bírája. EU- és NATO-kritikus, a pozsonyi liberális sajtó fő ellensége.
Negyedik helyen, de még öt százalék fölötti támogatottsággal végezhet Marian Kotleba, Besztercebánya régió korábbi neonáci vezetője. A szélsőjobboldali politikus eredménye leginkább Bugár Bélának fájhat majd, aki meglehetősen nagy elánnal vetette bele magát a kampányba, és abban bízott, hogy sikerül bejutnia az esetleges második körbe. Mostanra világosan kiderült, hogy Bugárnak nincsen esélye egy jó eredményre, sőt,
ha nem éri el az 5 százalékos támogatottságot, az komoly mértékben visszaüthet Most-Híd nevezetű pártjára,
ami szintén a bejutási küszöb környékén billeg.
A várakozások szerint alacsony lesz a részvétel, főleg azért, mert igen kicsi az elnöki jogkör Szlovákiában, bár az utóbbi években kétségtelenül megerősödött az államfő pozíciója az alkotmánybírósági döntések nyomán.