Harminc év börtönre ítélték az 1994-es népirtás miatt Ruandának elsőként kiadott embert

Harminc év börtönbüntetésre ítélték pénteken Charles Bandorát emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A felelősségre vonás elől külföldre menekülő Bandora volt az első, akit kiadtak Ruandának az 1994-es népirtással összefüggésben.

„A legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta az érveket, amelyeket a védelem hozott fel a 30 év börtönbüntetésről szóló 2015-ös ítélet hatályon kívül helyezésére, így fenntartotta azt" - mondta Sam Rugege, a ruandai legfelsőbb bíróság elnöke. A vádlott tavaly novemberben fellebbezte meg egy felsőbíróság döntését.

Rugege ítélete jogerős.

Bandora 1994-ben a Juvénal Habyarimana néhai ruandai elnök vezette Nemzeti Forradalmi Mozgalom a Demokráciáért és a Fejlődésért (MNRD) magas rangú tagja volt. Habyarimana repülőgépének 1994-es lelövését követően kezdődött meg a népirtás, amelyben az ENSZ szerint mintegy 800 ezren haltak meg.

Bandorát azzal vádolták, hogy kiképzésben részesítette és fegyverekkel látta el az - MNRD fiatal követőiből alakult - Interahamwe (Azok, akik együtt harcolnak) hutu félkatonai szervezetet, és

személyesen felügyelte tuszik lemészárlását a délkelet-ruandai Bugesera régióban.

A vád szerint Bandora rendelte el egy ruhuhai templomban menedéket kereső 400 tuszi legyilkolását 1994. április 7. és 13. között.

A népirtás után Bandora elmenekült az országból. Malawiban őrizetbe vették, de rejtélyes körülmények között végül szabadon engedték, ami után Európába utazott. 2010-ben a norvég hatóságok őrizetbe vették egy repülőtéren annak gyanújával, hogy hamis dokumentumokkal utazott,

majd számos fellebbezést és menedékkérelmet követően az oslói bíróság úgy határozott, kiadják Ruandának, amire 2013-ban került sor.

Bandora volt az első szökevény, akit kiadtak Ruandának, azonban a népirtással vádolt mintegy ezer ember közül eddig mindössze 22-t adtak ki a középkelet-afrikai országnak.

A ruandai népirtást a Habyarimana rezsimje által felfegyverezett hutu milicisták kezdeményezték, miután az államfő 1994. április 6-án merénylet áldozata lett. 1994 áprilisa és júliusa között a többségi hutu nemzetiséghez tartozó szélsőséges milíciák mintegy 500 ezer kisebbségi tuszit és 300 ezer mérsékelt hutut mészároltak le.