Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyre nagyobb bűnözés, piszkos utcák és szlömösödés – ha valaki igazán kíváncsi arra, hogyan is néz ki egy bevándorlóország bevándorló fővárosa, akkor elsőként Brüsszelbe érdemes ellátogatnia.
Belgium fővárosa mára szinte teljesen elvált az ország többi részétől, és az egykori többségből kisebbség lett.
A város átalakulása azonban nem egyenletesen történt, hanem gyakorlatilag különböző bevándorlónegyedek jöttek létre, amelyek élesen elkülönülnek a többi városrésztől. Ezzel párhuzamosan pedig szinte ellepték a balkáni koldusok gyakorlatilag Brüsszel összes fontos csomópontját, mindezt pedig a hatóságok rezignált nyugalommal figyelik.
Brüsszel átalakulását jól mutatja, hogy 2016-ban már a város lakosságának a 23 százaléka muzulmán vallású volt. Ezzel párhuzamosan pedig a keresztény felekezetűek száma 50 százalék alá csökkent. A bevándorlást és a muzulmán népesség születési rátáját figyelembe véve ezek az arányok azóta minden bizonnyal tovább javultak a muzulmánok és rosszabbodtak a keresztény felekezetek kárára. 2049-ben a mostani számítások szerint a belga főváros lakosságának 37 százaléka lesz muzulmán. Érdekesség, hogy Belgiumban csupán 5,3 százalék volt a muszlim népesség aránya három évvel ezelőtt.
A brüsszeli állapotokról mindent elmond az is, hogy
a városban a magukat jobboldalinak tartó pártok támogatottsága a legfrissebb kutatások szerint még a 10,
míg a belga kormányt alkotó pártok támogatottsága még a 20 százalékot sem éri el. A városban a legutóbbi helyhatósági választáson a baloldali-liberális és zöld pártok szerezetek elsöprő többséget, a jobboldali pártok gyakorlatilag nem léteznek. Jól látszik, hogy nemcsak a bevándorlás ügyében, hanem politikailag is teljesen elvált Brüsszel Belgiumtól. Mondhatni egy külön ország jött létre a fővárosban.
Nemrég látott napvilágot, hogy a brüsszeli zsebtolvajok 95 százaléka külföldi. A legszomorúbb azonban csak ezután jött, a bevándorláspárti baloldaliakat ismételten arcon csapó valóság ugyanis azt mutatja, hogy a külföldiek 95 százalékán belül 46 százalékot, tehát majdnem minden másodikat „az EU-n kívüli országok" állampolgárai követték el, 43 százalék más uniós tagállamokból érkezőkhöz kapcsolódik, 5,9 százalék pedig az unión kívüli európai országokhoz, például Albániához köthető.
A migránsok egy része a téli hideg miatt a brüsszeli Maximilian parkból a város második legnagyobb pályaudvarára, a Bruxelles-Nordra „költöztek", aminek egyes részeiből kvázi gettótábort csináltak. És mivel a pályaudvar a tömegközlekedés egyik kiemelt pontja, a migránsok itt a legaktívabbak.
A Maximilian park azonban nem ürült ki, mert bizonyos napokon migránspárti szervezetek jelennek meg, hogy az ott összegyűlt több száz migránsnak ételt-italt és tanácsokat adjanak a hogyan továbbról.
A parkban időző migránsok túlnyomó többsége egyébként életerős férfi, nagyrészük afrikai országokból érkezett, és legfőbb vágyuk, hogy Angliába jussanak.
Azonban a Nagy-Britannia felé vezető út mostanra gyakorlatilag bezáródott, mivel Calais környékét a francia hatóságok hermetikusan lezárták, és érvényes papírok nélkül szinte lehetetlen az átjutás a szigetországba. Másrészt érthetetlen, hogyan lehetséges, hogy illegális bevándorlók százai tanyázzanak az ország fővárosának üzleti negyedében úgy, hogy a hatóságok egyszer sem jelennek meg, és próbálják felderíteni, hogy ki tartózkodik legálisan, vagy éppen illegálisan az országban.
A hatóságoknak azonban nem ártana, hogy jobban nyomon kövessék, pontosan ki is tartózkodik az országban, mivel mára már a hírszerző szervek is elismerik, hogy a börtönökben komoly veszélyt jelent a rabok radikalizációja, decemberben nem lehet már karácsonyi vásárokat tartani, mert az sérti a muszlim kisebbség érdekeit, és egyre nagyobb méreteket ölt az antiszemitizmus is.
2017-ben kiszivárgott egy bizalmas jelentés, ami arról szólt, hogy
csak Molenbeekben 51 olyan szervezet működik, amely kapcsolatban állhat szélsőséges dzsihadistákkal, vagy éppen maga próbál merényleteket szervezni.
A brüsszeli Molenbeek negyed a korábbi években pont attól vált hírhedté, hogy már a dzsihadisták európai fővárosának tekintető. A 2015-ös párizsi merénylet szálai is ebbe, a bevándorlók által szinte 100 százalékban lakott negyedbe vezettek.
Megbukott az integráció
Semmiféle integráció nem történt vagy történik Belgiumban a migránsokat illetően – minderről Alain Destexhe liberális párti belga szenátor beszélt a Le Figarónak. A politikus szerint a migránsok nagyon jelentős hányada nem integrálódott a belga társadalomba. Az integráció sem gazdaságilag, sem szociálisan, sem kulturálisan nem történt meg, de ami még tragikusabb, az az, hogy a migránsok saját értékeik, saját jogrendszerük szerint élnek, amiről pedig tudjuk, hogy egyáltalán nem kompatibilisek az európai értékekkel, morális vagy jogi követelményekkel. Destexhe szerint a belgiumi muszlimok 70 százaléka véli úgy, hogy az iszlám törvényei előrébb valók, mint a belga jogrend.
