Ahmed H.-t még 2015 szeptemberében fogták el, miután részt vett a 2015-ös röszkei tömegzavargásban.
Kövekkel dobálta meg a rendőröket, majd illegálisan magyar területre lépett.
A Szegedi Törvényszék először tíz, majd a megismételt elsőfokú eljárásban hét év fegyházra ítélte, jogerős ítélet azonban csak másodfokon tavaly szeptemberben született, amikor öt év börtönt kapott a szír férfi. A bíróság elrendelte a kitoloncolását is. A szír terroristát kiutasítása végéig őrizetben tartják. Eredetileg a Ciprusi Köztársaságba toloncolta volna ki Magyarország, azonban ott sem kérnek a radikalizálódott bevándorlóból.
Határzár tiltott megzavarásának résztvevőjeként elkövetett átlépésért és társtettesként elkövetett terrorcselekmény miatt a Szegedi Ítélőtáblán tavaly szeptemberben jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélték Ahmed H.-t – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Nyíregyházi Törvényszék azt közölte, hogy a Nyírbátori Járásbíróság és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 60 nappal meghosszabbította az érintett szír férfi idegenrendészeti őrizetét – fogalmazott.
Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége 2017 májusában megszavazott egy határozatot, amely elítélte a pert – tért ki az alkotmányjogász az eset nemzetközi visszhangjára. Kiemelte:
Németország azért nem kívánja befogadni Ahmed H.-t, mert a 2004. évi német tartózkodási törvény rögzíti, ha valaki veszélyezteti a Németországi Szövetségi Köztársaság demokratikus alapjait és biztonságát, az illetőt nem köteles beengedni.
Mivel a szír férfit Magyarországon terrorizmus bűncselekménye miatt elítélték, így ez legitim elutasítás.
Szemben a Soros-szervezetek és az Európai Parlament állításaival, Németország elismeri, hogy Ahmed H. valós veszélyt jelent, ezért – még ha a családegyesítési szabályok lehetővé is tennék – nem fogadják be – hangsúlyozta, majd hozzátette: természetesen lehet hivatalos indok a férfi okmányainak a hiánya. Elmondta:
a hírek szerint Ciprus is megpróbálja negligálni a befogadási eljárást, ami már sokkal nehezebben magyarázható, hiszen élt is ott, valamint vélhetően Ciprus görög fennhatóság alatt álló részén lépett először az Európai Unió területére.
A fő konklúzió, hogy a per alatt nagy volt a felháborodás és a Magyarországra mutogatás, most viszont kiderült, hogy Ahmed H. senkinek sem kell.
Ahmed H. ügye 2017 februárjában az Európai Parlamentben is előkerült. Nem meglepő módon a terroristát Soros legfőbb szövetségesei védték. Olyan abszurditások hangzottak el a vitában, hogy „a magyar antiterrortörvény alkalmatlan arra, hogy kiszűrje a terroristákat, Ahmed H. pedig nem az”. A baloldali és liberális felszólalók között akadt olyan képviselőnő, aki a letartóztatás okát sem értette.
A vita kapcsán Gál Kinga fideszes EP-képviselő elmondta: az európai polgárok biztonságának garantálása első számú prioritás kell, hogy legyen mindannyiunk számára, hiszen nem létezik szabadság biztonság nélkül. Gál Kinga szerint a párizsi terrorcselekmények rámutattak arra, hogy a hatályos európai terrorellenes szabályozás számos hiányosságot hordoz magában.
Még az EP-ben is téma volt a szír terrorista migráns ügye Forrás: MTI/Mónus Márton
A terrorista mellett a következő években is aktív kampányt folytatott a sorosista Amnesty International és a hasonló szervezetek. 2018 szeptemberében petícióval fordultak az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.
Minderre a tárca azt válaszolta, hogy Magyarországon
a bíróságok függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába,
sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.
Az AI petíciójával nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli, és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol.
Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet, és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát.
Soros György álcivil szervezetei végig a terrorista pártján voltak Forrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Yunus Kaymaz
Ahmed H. nem csupán egy erőszakos migráns. Ügye ugyanis rámutat arra, hogy a külföldről, jellemzően Soros György által finanszírozott aktivista csoportok nemcsak behozzák a migránsokat, majd támogatják őket, amikor bűncselekményt követnek el, de még abban is segítenek, hogy pénzt keressenek az adófizetők kárára – minderről már Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt, amikor Soros szervezetei segítségével Ahmed H. kártérítési pert indított.
A tárcája ellen indított perről szólva teljesen abszurdnak nevezte, hogy egy bűnöző 8 milliót akar keresni, mert megsértették a jó hírnevét. Azt ugyanis
nem a kormány, hanem saját maga sértette meg, amikor rátámadt a rendőrökre.
A magyar hatóságok álláspontja szerint
Ahmed H. nem maradhat Magyarországon, mivel veszélyt jelent a magyarok biztonságára. Ezért született az a döntés, hogy kitoloncolják az országból
– fejtette ki Dömötör Csaba. Ehhez azonban az kell, hogy valamelyik ország befogadja. „Mivel Cipruson van háza, autója és a hírek szerint még hajója is, ezért az a legkézenfekvőbb, ha a kitoloncolás Ciprusra történik” – jelentette ki.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára aláhúzta, egy terrorista nem járkálhat szabadon Magyarországon, ezért Ahmed H. idegenrendészeti őrizetben marad kitoloncolásáig. A szír migráns terroristánál a bűncselekmény elkövetésekor nyolc útlevelet találtak, ami életszerűtlen egy életét féltő valódi menekülttől. Dömötör Csaba szerint az sem véletlen, hogy a kormány bevándorláspolitikáját támadó szervezetek közül annyian kiálltak mellette.
A Soros-Sargentini jelentés külön részt szentelt az Ahmed H. elleni büntetőeljárásnak. Judith Sargentini is politikai nyomásról értekezett, pedig azt ők akartak a magyar hatóságokra helyezni.
A Soros-Sargentini jelentés azt hazudta, hogy Ahmed H.-t azért ítélték el, mert át akarta hozni a családját a magyar-szerb határon,
miközben a valóság az, hogy kövekkel dobálta a határt védő magyar rendőröket.
Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő is a szír terrorista mellett foglalt állást Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger
Az EP a Magyarországot elítélő határozatában egészen szürreális mondatokat írt le. Azt állították a tömeget hergelő szír terroristáról, hogy megafonnal nyugtatni akarta őket, és csak azért ítélték el, mert „három tárgyat hajított a határt védő rendőrökre”.
Vagyis még ők sem tudták cáfolni, hogy Ahmed H. a rendőröket dobálta, ezért bagatellizálni kezdték.
Az EP határozata gyakorlatilag szó szerint felmondta a sorosista Amnesty International állásfoglalását. A Magyarországot elítélő határozat megfogalmazásában részt vett Niedermüller Péter és Jávor Benedek is.
Az Európai Parlament strasbourgi épületében 2017. június 14-én a Zöldek, az ALDE, az S&D és a GUE/NGL európai parlamenti frakciók egyes képviselői közös demonstrációt tartottak Ahmed H. szabadon engedéséért. Az eseményen részt vett mások mellett Judith Sargentini (Zöldek), Eva Joly (Zöldek), Cecilia Wikström (ALDE), Tanja Fajon (S&D), Ana Gomes (S&D). Akciójukat fotókon is megörökítették.
Bárándy Péter ügyvéd (szemben jobb oldalt), volt szocialista igazságügyi miniszter védte a szír terroristát Forrás: MTI/Rosta Tibor
A szír terroristát egyébként Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány volt igazságügy-minisztere védte. Még ő sem tagadta azt, hogy Ahmed H. megtámadta a rendőröket, sőt, ő már hatrendbeli erőszakot ismert el, de váltig állította, hogy ez nem terrorizmus.
Nyilvánvalóan látszik tehát, hogy
Ahmed H. egy köztörvényes bűnöző, aki egy agresszív migránstömeget megafonnal irányított a rendőrök ellen, és kövekkel dobálta a határt és Magyarországot védő rendőröket.
A per során azonban kiderült, a szerepét nem sikerült betanítani neki, a sorosista előadás hatalmasat bukott. Most pedig világosan kiderült, hogy miután csúnyán leszerepelt az európai balliberálisok kedvence, akkor már nem egyetlen országnak sincsen szüksége a terroristára.