Katya Adler egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú uniós forrásra hivatkozva a Twitteren azt írta, hogy a rugalmas halasztás, angol műszóval flextension,
hosszabb időszakra vonatkozna, de az Egyesült Királyság bármikor megszakíthatja, és kiléphet,
ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.
A BBC tudósítója arról számolt be, hogy Tusk több órás megbeszéléseket folytatott a jövő heti, rendkívüli Brexit-csúcs előkészítéséhez, és a hosszabb, de rugalmasabb hosszabbítás célja nem más, mint elejét venni annak, hogy az állam- és kormányfőknek egy-két hetente azzal kelljen foglalkozniuk, hogy London újabb és újabb rövid halasztást kér.
Adler emlékeztet,
egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Tanács el is fogadja a javaslatot.
A londoni kormány 2017. március 29-én jelentette be hivatalosan kilépési szándékát Brüsszelben, miután az előző év nyarán tartott népszavazáson a szavazók szűk többsége az uniós tagság megszüntetésére szavazott. A vonatkozó uniós jog értelmében ezt követően két év állt rendelkezésre a kilépési tárgyalásokra, és a kétéves időszak elteltével a kilépni szándékozó ország tagsága automatikusan megszűnik.
A megállapodás nélküli kiválás azonban súlyos károkat okozna, mindenekelőtt az Egyesült Királyságban, de az Európai Unióban is, ezért a jog által biztosított lehetőséggel élve London a határidő lejárta előtt halasztást kért, melyet az Európai Tanács egyelőre április 12-ig hagyott jóvá. Ha sikerült volna elfogadni március végéig a kilépési egyezményt, akkor Londonnak május 22-ig lett volna ideje előkészíteni a tényleges kilépést, és tagsága akkor szűnt volna meg. Ez a dátum azért vízválasztó, mert máskülönben az Egyesült Királyságban is meg kell tartani az európai parlamenti választásokat, amiről április 12-ig kell bejelentést tenniük a tagállamoknak.