Az erősen bevándorláspárti Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) egyik alsóházi parlamenti (Bundestag) képviselője, Franziska Brantner érdeklődött a szír állampolgárságú migránsok hazatérését segítő kormányzati programról, amely ellen ő természetesen határozottan tiltakozik – írja a német külföldi közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle (DW) a dpa hírügynökség információira hivatkozva.
A kormánypárti politikusok válaszukban leszögezték, hogy
nagyon kevés szír tér haza.
Az ismertetett statisztikai adatok alapján 2017-ben 199, 2018-ban 466, idén pedig alig 77 migráns ment vissza Szíriába.
Ez összesen 742 főt jelent, miközben Németországban hivatalosan 780 ezer szíriai állampolgár él.
Ez kevesebb mint 1 százalék.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a migránsok mit jelöltek meg hazatérési okként, a legtöbben a honvágyra, a sikertelen integrációra és a családtagjaik hiányára utaltak.
Magyarán: még a szír migráns egy része is tisztában van azzal, hogy a szélsőségesen bevándorláspárti baloldali politikusok, és a fake news média hazugságaival szemben a tömeges méretű integrációjuk nem lehetséges. Az egybehangzó vélemények szerint 80 százalékban kizárólag baloldali és/vagy liberális álláspontot megjelenítő német sajtó abban is hazudott, hogy azt állította: minden Németországba jött migráns menekült.
Ez azonban nem felel meg a valóságnak.
2018. decemberi adatok értelmében,
a Németországban élő illegális migránsok száma 1,7 millió körül van, akik közül csak 697 ezren kaptak menekültstátust.
Azok száma pedig, akik benyújtották a menedékkérelmüket, de még nem bírálták el azt, 300 ezer fő.
Nagyjából 700 ezer fő nem kapott menekültstátust, de ennek ellenére mégis Németországban maradhattak,
mert vagy eltűntek a hatóságok látóköréből, vagy meghiúsították a kiutasításukat az álcivil szervezetek, esetleg az adott országba nem is toloncolt ki senkit a berlini kormány.
A törvények értelmében csupán azok minősülnek menekültnek, akik menekültstátust kaptak, a többiek gazdasági bevándorlók.
A legtöbb szíriai Alsó-Szászország, Bajorország és Hessen tartományokból tért vissza hazájába.
További 165 fő pedig nem hazatért, hanem valamely másik EU-s tagállamba ment.
Az új élet kezdéséhez persze ebben az esetben is kaptak támogatást a német államtól.
A berlini kormány – figyelembe véve az ENSZ Genfi Menekültügyi Főbiztoságának (UNHCR) az aggodalmait - senkit nem utasít ki Szíriába, csupán az önkéntes visszatérést ösztönzi, a jelek szerint eredménytelenül.
Szintén az ENSZ-hez tartozó
Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM) viszont nincs programja a migránsok önkéntes hazatérésének az ösztönzésére a legfontosabb kibocsátó államokra vonatkozóan, mint amilyenek Szíria, Líbia, Eritrea és Jemen.
Az IOM-nek ugyanakkor van ilyen programja Irak, Albánia és Oroszország esetében.
Ez is alapvetően sikertelen, 2018-ban csupán 1800 iraki, 1500 albán és 1371 orosz állampolgár visszatérését segítették.
Azon felnőtt korú migránsok, akik saját akaratukból visszamennek Szíriába, fejeként 1000 eurós kezdő segélyt kapnak Berlintől.
Ezenkívül
a kormány családonként 3500 eurót biztosít az utazási költségek kifizetésére.
Ha valaki a program igénybevétele után azonnal elhagyja Németországot, további 500 eurót kap.
A Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (Bundesamt für Migration und Flüchtlinge-BAMF) továbbá ingyenesen tanácsokkal látja el a Szíriába visszatérni szándékozó migránsokat.
Franziska Brantner a kormánypárti politikusok válaszára reagálva leszögezte, hogy alaposabban meg kellene vizsgálni miért is akar a szírek egy része hazamenni.
A bevándorláspárti politikus szerint,
ha ennek az az oka, hogy hiányzik a családjuk, akkor minél hamarabb végre kell hajtani a családegyesítést, de nem Szíriában, hanem Németországban.
Ebből a nyilatkozatból ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldali és zöld politikusok nem megállítani akarják a migrációt, hanem épp ellenkezőleg:
azt akarják, hogy minél többen jöjjenek, mert a később állampolgárságot kapott migránsoktól szavazatokat remélnek.