Naponta három keresztény templomot gyaláznak meg Franciaországban

Az elmúlt 3 évben a franciaországi keresztény templomok kiemelt célpontjaivá váltak a vandalizmusnak, 2016 óta átlagban naponta háromszor támadják meg az épületeket. A kegytárgyakra is egyre inkább fáj a foga a bűnözőknek, ugyanis a feketepiacon szép pénzeket szedhetnek be. Mindeközben Macron Franciaországa impotensnek mutatkozik a keresztény kultúra védelmében, az ország legnagyobb mecsete pedig már épülőben.

A francia csendőrséghez tartozó Központi Bűnügyi Hírszerzési Szolgálat jelentése szerint 2016-tól 2018-ig több ezerszer rongálták meg az ország templomait, a legdurvább helyzet eddig 2017-ben volt, amikor összesen 1045 esetet jegyeztek fel a hatóságok. A belügyminisztérium adatai szerint

2018-ban, ha a keresztény temetőket is beleszámoljuk, akkor összesen 1063 rongálás történt, tehát átlagban naponta három.

De hogy mennyire súlyos a helyzet a bevándorláspárti Emmanuel Macron Franciaországában, arra az is jó példa, hogy március közepén volt olyan, hogy egy hét alatt 12 templomot támadtak meg. Ezek között volt például a párizsi Saint-Sulpice katedrális, amit felgyújtottak.

Lángokban a Saint-Sulpice templom. Forrás: Twitter/Andy Saxon

Vagy a dél-franciaországi Nîmes város Notre-Dame des Enfants temploma, aminek falát, oltárát, de még a keresztet is összekenték emberi ürülékkel, azon kívül, hogy számos tárgyat is elloptak. Március közepén pedig mi is beszámoltunk róla, hogy komolyan megrongálták a közel 900 éves párizsi Saint-Denis-székesegyházat a francia főváros legveszélyesebb migránsgettójában, ahol több százezer muszlim illegális bevándorló él.

A ma már Párizs egyik északi külvárosi területének számító

Saint-Denis gótikus székesegyházat 1135-ben kezdték el építeni Szent Dénes sírja fölé, azóta pedig nem kevesebb, mint 38 francia uralkodót temettek el ott.

Egy hónappal ezelőtt ugyanakkor vandálok betörték a 19. századi ólomüveg ablakokat, de a kétszáz éves orgonát sem kímélték. A muszlim migránsok által masszívan benépesített Saint-Denis örökségvédelmi hivatalának vezetője szerint a történelmi jelentőségű hangszerben a károk nagyon is jelentősek, egyéb alkatrészek mellett az orgonamotort is tönkretették.

A Saint-Denis-székesegyház belseje Forrás: AFP/Ludovic Marin

Egy tavalyi jelentés szerint akár

400 ezer muszlim illegális bevándorló is élhet a városrészben,

a rendőrség pedig alapvetően no-go zónaként kezeli Saint-Denis-t, ahová csak négyesével, felfegyverkezve mennek be.

A csendőrség adatai szerint a templomi épületek megrongálása mellett a vallási tárgyak lopása is emelkedett 2016 óta, akkor 121-et vittek el a bűnözők, míg 2018-ban már 129-et.

A bűnözőknek elég könnyű célpontot jelentenek a templomok, ugyanis jelentős részüket nem zárják be.

A hatóságok szerint a feketepiacon akár 2 ezer eurót is megadnak egy-egy értékesebb kehelyért például.

Érdemes párhuzamba állítani a Franciaországba és Európába benyomuló több százezer muszlim illegális bevándorló attitűdjét a keresztény templomok megtámadásával. Röviden összefoglalva,

a kontinensre érkezett muszlimok nem tolerálják a keresztény vallást,

erre pedig csak ráerősít a franciák világias politikai berendezkedése is.

Tavaly novemberben például pánik tört ki egy Aix-en-Provence-i templom vasárnap esti miséjén. Egy férfi „Én vagyok Allah, nem félek a haláltól" üvöltéssel zavarta meg az imádkozó francia keresztényeket, akik közül sokan a templom hátsó részében levő szentélybe menekültek, mások elbújtak a padok alá.

A férfit végül kivezették a templomból, a rendőrség letartóztatta, de a hátizsákja üres volt, és nem tudni, hogy mit akart.

Mármint: a rendőrség mintha nem akarta volna tudni.

Teljesen nyilvánvalóan keresztényellenes provokációról volt szó, amiben elég erősen rájátszottak a békés európaiakba táplált félelemre, amit az elmúlt évek iszlamista terrortámadásai idéztek elő.

Miközben folyamatosak a keresztény templomok elleni támadások Franciaországban, lassan megkezdik az ország egyik legnagyobb mecsetének az építését Toulouse-ban. Az új mecset majdnem kétmillió euróba kerül majd, ami mintegy 650 millió forintnak felel meg. A Rahma-mecset tervei már régóta elkészültek, az azonos nevű egyesület először a majdnem 4000 négyzetméteres telket szerezte meg a toulouse-i önkormányzattól még 2017-ben, 234 ezer euróért (kb. 75 millió forint).

Nem meglepő módon az üzletet a város akkori, mára megbukott szocialista polgármestere hozta össze.

A mecsetet 10 év múlva tervezik megnyitni, amennyiben addig sikerül évente 60 ezer eurót összegyűjteni. Ez vélhetően nem okoz majd nehézséget, tekintve, hogy a helyi migráns hátterű muszlimok is adakoznak, valamint külföldről is érkezik támogatás.

Az pedig csak hab a tortán, hogy az állandó támadásoknak kitett, egyre inkább elnéptelenedő keresztény templomok és a gombaként szaporodó mecsetek mellett mára már tudományos eszközökkel is megállapították, hogy egyetlen nyugat-európai országban sem sikerült integrálni a muszlim bevándorlókat. Ennek pedig alapvetően számos oka van.

Ruud Koopmans holland szociológiaprofesszor 20 évig tanulmányozta az integráció és asszimiláció kérdéskörét, ezek alapján pedig azt szűrte le, hogy a muszlimok integrációja sokkal rosszabbul halad a többi csoporthoz képest. Ahhoz sem fér kétség, hogy a nem muszlim bevándorlók körében generációról generációra haladva megfigyelhető egy jelentős fejlődés.

Utcán imádkozó muszlimok Franciaországban Forrás: AFP/Bertrand Guay

Kutatásai szerint

hat európai ország török és marokkói bevándorlóinak 65 százaléka véli úgy, hogy a vallási törvényeik fontosabbak a befogadó országok világi törvényeinél.

Ebből fakadóan ezek a muszlimok szándékosan elkülönítik magukat a más vallásúaktól, és tartózkodnak bárminemű közösködéstől. A Korán fundamentalista értelmezése, ami egyébként meghatározó a muszlimok között, nem engedi az integrálódást a nyugati társadalmakba.

Arra jutottam, hogy az iszlám világ folyton lemarad a világ többi részétől, amikor a demokrácia, az emberi jogok, a politikai és a gazdasági fejlődés kérdései kerülnek terítékre

– tette hozzá Koopmans.

Azt is mondja, hogy alapvetően azzal van a probléma, hogy a muszlim emberek és a számos muszlim ország külön-külön is sokféleképpen értelmezik a Koránt. Egészen konkrétan az az aggasztó, amikor azt mondják, hogy

szó szerint kell értelmezni az írást, illetve a 7. században élt Mohamed próféta életmódjának kell iránymutatásként, mérceként szolgálnia a 21. században élők számára. Ebben a formában pedig elsősorban a világbéke útjában áll az iszlám vallás, másodsorban pedig akadályozza is az integrációt.

Magyarán a professzor azt akarja elmondani, hogy a 20 éves kutatása során egyértelműen arra jutott, hogy a Korán és az iszlám más vallási tanításainak félreértelmezése miatta muszlim országok és lakóinak jelentős része, mondjuk úgy, elakadtak a demokratikus fejlődésben.

Ez pedig alapjaiban akadályoz meg bármiféle nyugati integrációt a keresztény kultúrkörbe.

Ennek pedig ékes jelét adják a keresztény templomok rendszeres meggyalázásai, Macron kormánya pedig nagyon úgy tűnik, hogy nem tudja, vagy nem akarja megoldani a helyzetet.