Thorbjorn Jagland 2009 óta tölti be a szervezet főtitkári tisztségét, őt egyébként 2014-ben újraválasztottak.
A norvég származású, baloldali politikus szép karriert futott be: 1987-1992 között a Norvég Munkáspárt főtitkára, majd 1992-től 2002-ig annak elnöke volt, mindemellett pedig 1999-2008 között a Szocialista Internacionálé alelnöki tisztségét is magáénak tudhatta. Az Európa Tanács főtitkári tisztségéhez megkövetelik a kormányfői tapasztalatot is: Jagland bár csak rövid ideig, de 1996-1997 között Norvégia miniszterelnöke is volt. Nem csak a politikában vállalt azonban szerepet, korábban a Nobel-békedíjakat odaítélő bizottság elnöke is volt, most azonban már csak egyszerű tag, ugyanis a díj több mint százéves története során első és egyetlen alkalommal a bizottság menesztette az elnököt, Jaglandot. Ennek oka mindenekelőtt az volt, hogy bírálták a Barack Obamának és az Európai Bizottságnak odaítélt Nobel-békedíjak miatt.
Megválasztásakor a norvég politikus úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács titkárságának reformjára fog törekedni, hogy az hatékonyabb legyen többek között olyan ügyekben, mint a migráció. A bevándorláspártiságát sosem titkolta, így akkor sem, amikor 2016-ban a magyarországi "kvótanépszavazást" kritizálta. Negatív fejleményként értékelte ennek a közvetlen demokráciát lehetővé tevő intézménynek a használatát, megosztó és felelőtlen lépésnek nevezve. Kijelentette, hogy "a csukott ajtó politikája nem fenntartható megoldás", amiből egyenes következik, hogy a Soros György-féle nyitott társadalom ideológiájának képviselője. Mindezek fényében nem meglepő, hogy
az Európa Tanács vezetője egy korábbi tweetjében "jó barátjának" nevezte a bevándorláspárti Soros Györgyöt, akivel számos közös projekten dolgoznak, sokszor találkoztak és nyilatkoztak együtt.
Ilyen esemény volt többek között az Európa Tanács által 2012-ben szervezett, budapesti konferencia, amelyen a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségeiről értekeztek a felek, a rendezvényen mindketten felszólaltak. Létrehozták az Európa Tanács és Soros alapítványainak finanszírozásából az Európai Roma Művészeti Kulturális Intézetet, melynek igazgatója Junghaus Tímea, a nyitóünnepséget Soros egyetemén, azaz a budapesti CEU-n tartották. Végül, de nem utolsósorban Jagland kiállt az ENSZ Globális Migrációs Paktuma mellett, kijelentve, hogy az Európa Tanács támogatja.
Az Európa Tanácsban a főtitkári poszt mellett egy másik fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció: ezt az elmúlt időszakban láthatólag olyan személyek töltötték be, akik jó viszonyban vannak Sorossal, vagy minimum egyetértenek a céljaival.
Magyarország egyébként 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, így azóta az EJEB joghatósága alá is tartozik hazánk. Sokat elmond a bíróság munkájáról, hogy többek között olyan döntéseket hoztak, mint Hunvald György és Hagyó Miklós elítélt baloldali politikusoknak a börtönkörülmények miatt odaítélt kártérítés, vagy a kommunista jelkép vörös csillag viselésének megengedése. Ezeknek az ítéleteknek a meghozatalában bíróként részt vett a Soros-egyetem egyik alapítója, Sajó András is, aki 2007-ben a Gyurcsány-kormány delegáltjaként került az EJEB testületébe. Jól érzékelhetően Sorosnak az EJEB-nél is erős a lobbija.