Migránskaravánok indulhatnak el a Balkánról az unió felé

Diavata, 2019. április 6. Illegális bevándorlók tüntetnek az észak-görögországi Szalonikitől nyugatra fekvő Diavatában lévő migránstábor előtt 2019. április 6-án. A tábornál több száz, Görögország különböző részeiből érkezett migráns gyűlt össze, hogy az észak-macedóniai határon áttörve, a Balkán-félsziget országain keresztül az Európai Unió gazdagabb államaiba vonuljon. A görög rendőrök nem engedik őket tovább, ezért harmadik napja robbannak ki összecsapások az illegális bevándorlók és a rendfenntartók között. MTI/AP/Jánisz Papanikosz

A Balkán-félszigeten a migrációs hullám megint kritikus szintre emelkedett, az egyre inkább tarthatatlanná váló helyzetre felfigyelt a német külföldi közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle is. A német közvélemény főleg a Görögország északi részén, a helyi rendőrök és az illegális migránsok között összecsapások miatt fordít ismét kiemelt figyelmet a Balkánra. Annak is fennáll a veszélye, hogy a bevándorlók – amerikai mintára – karavánba szerveződnek, és úgy indulnak meg az Európai Unió belseje felé.

Görögország

Ahogy arról az Origo is beszámolt, április elején a görög hatóságok egy Szaloniki melletti, Diavatában lévő migránstáborban könnygázzal oszlatták fel a lázadó migránsok csoportjait, akiknek

az volt a céljuk, hogy karavánba csoportosulva átjussanak Észak-Macedóniába, majd onnan Közép-Európán keresztül Németországba menjenek.

Illegális bevándorlók tüntetnek az észak-görögországi Szalonikitől nyugatra fekvő Diavatában lévő migránstábor előtt 2019. április 6-án Forrás: MTI/AP/Jánisz Papanikosz

A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően végül sikerült megakadályozni a tervüket, a migránsokat pedig – három nap megfeszített küzdelem után – visszavitték a befogadó központba.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) becsélései alapján

Görögországban jelenleg 60 ezer migráns tartózkodhat,

akiknek nagy többsége még mindig Németországba szeretne eljutni.

Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy

a migránsok valószínűleg karavánba csoportosulva ismét megpróbálnak átszökni Észak-Macedóniába.

A befogadó központok, ahol jelenleg el vannak szállásolva nagyon túlterheltek, és nem bírják az újonnan érkezők miatt az egyre nagyobb nyomást.

A központok az ország valamennyi részén megtalálhatóak, főleg a török határhoz közel fekvő szigeteken, de a kontinensen is, elsősorban a nagyvárosok mellett.

Annak ellenére, hogy 2016-ban Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében kötött egy megállapodást a Recep Erdogan vezette Törökországgal a migránsok Anatóliában tartásáról,

a török határvédelem mégsem működik megfelelően,

amit az is jelez, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai alapján csak tavaly

34 ezer illegális bevándorló jött Törökországból Görögországba.

Idén pedig nagyjából 5 600-an érkeztek. Az időjárás egyre melegebbé válása miatt arra számít a Frontex és az IOM, hogy még többen jönnek majd.

Az ellenőrizetlen migrációnak halálos áldozatai is vannak, 2018-ban 174 fő fulladt bele az Égei-tengerbe, 2019-ben pedig 10.

Bosznia-Hercegovina

Mivel a magyar-szerb, illetve a magyar-horvát határra emelt biztonsági kerítés és a görög-észak-macedón határon lévő szögesdrótkerítés miatt a migránsok már nem tudnak észak felé menni, ezért kialakult egy alternatív útvonal Albánián és Montenegrón keresztül Bosznia irányába.

A Nyugat-Balkánon legalább 10 ezer migráns tartózkodhat, ebből 4 ezer a bosnyák államban.

Migránsok Boszniában. A kép illusztráció Forrás: AFP/FRANCOIS LO PRESTI

A helyi hatóságok a jövőben

az illegális bevándorlók számának a drasztikus emelkedésére számítanak.

A migrációs helyzetről az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott Dragan Mektic bosnyák nemzetbiztonsági tárcáért felelős miniszter.

Elmondta, hogy tavaly

az Európai Uniótól 9 millió eurós támogatást kaptak a migránsok elszállásolására.

A pénzt a befogadó központok fejlesztésére fordították.

A Boszniában vesztegelő migránsok Horvátországon keresztül akarnak bejutni az unió területére, de a hatóságok és a nehéz, hegyes terepviszonyok akadályozzák őket ebben.

A horvát határőrség egyébként tömegesen küldi vissza az illegálisan érkezőket Boszniába,

ez ellen határozottan igyekszik fellépni az erősen bevándorláspárti, Soros György által is finanszírozott Amnesty International.

A sorosista szervezet a horvát határőrök ellen is megpróbál nemzetközi lejárató kampányt szervezni, ahogy azt hazánkban már megtette.

A horvát hatóságok tiltakoznak ez ellen.

Albánia

A migránsok Görögországból Albánián és Montenegrón keresztül jutnak el Boszniába.

2018-ban az albán határőrség 3 400 migráns tartóztatott fel,

ami jelentős emelkedés a 2017-es 750 főhöz képest.

null

null

Ebben a statisztikában azonban nem szerepelnek azok, akik hajóval próbálkoznak az Adriai-tengeren keresztül Albániába jutni.

Az albán és a montenegrói kormány is kötött megállapodást a Frontexszel, aminek az a lényege, hogy

mindkét állam fel kell tartóztassa a határaihoz érkező migránsokat.

Albánia ugyanakkor már problémákkal is küszködik.

Mivel Európa egyik legszegényebb országa, maguk az albánok is tömegesen hagyják el hazájukat, és annak ellenére, hogy az országban a második világháború óta nem folyik katonai konfliktus, mégis

évente nagyjából 20 ezren kérnek menedékjogot valamely nyugati tagállamba.

Észak-Macedónia és Bulgária

Mivel Észak-Macedónia drótkerítést épített a görög határra, ezért nagyon kevés migráns tartózkodik ott, hivatalosan alig 35.

Ugyanakkor éppen a határkerítés miatt veszik sokan az útjukat Albánia irányába.

Bulgária az április elején, a görög hatóságok és a migránsok között kitört összetűzések után erősítette meg a határvédelmét a görög szakaszon.

A bolgár-török határon erre nem volt szükség, mivel ott biztonsági kerítés áll.

A bolgár határkerítés Forrás: AFP/NIKOLAY DOYCHINOV

A bolgárok keményen fellépnek az illegális migrációval szemben, és ennek meg is van az eredménye: míg 2015-ben és 2016-ban 20-20 ezer migráns lépett be az ország területére, addig tavaly már csak 2 500.